Kezdőlap » Családi élet » Mit okoz a gyermekek felé irányuló elfojtott szülői stressz illetve düh?

Mit okoz a gyermekek felé irányuló elfojtott szülői stressz illetve düh?

Sajnos Magyarországon szinte nincs is törvény a gyermekek bántalmazására még pediglen a lelki terrorra, hiszen gyermekeink a szülői akaraton kívül is lelki terrorrba élik meg napjaikat.
Mire is gondolhatunk elsősorban, nos mi felnőttek rengeteget dolgozunk és ebből adódóan fáradtak , nyűgösek és stresszesek vagyunk és nem úgy viseljük el gyermekeink kérését vagy hisztijét , ahogy az egy nyugodt szülőtől várható. De kit is lehet annak vélni mikor ha van munka az a baj ha nincs az a baj, és sajnos a mi társadalmunk igen csak az elszegényedés felé tart. Miben mutatkozik meg úgy , hogy azt a felnőtt is észre vegye?- hát sajnos a szülő azt nem veszi észre addig amíg egyóvodai vagy iskolai pedagógus nem szól, de ez sajnos már születést követően is kijöhet. Sok szülő azt gondolja, hogy azért sír sokat a csecsemő mert fáj a hasa pedig nem , mert ha az a gyermek pedig kicsi , de hallja a szüleit hangos szót váltani és ezek után teli dühvel foglalkozik a gyermekével a szülő az akkorra és a későbbiekre is kihat hiszen a gyerek mindent megjegyez ezt kutatások is kimutatják. Nagyobb korban előfordulhat , hogy erőszakosak és verekednek az óvodában, vagy csúnyán beszélnek illetve sokat duzzognak hosszú ideig és és összerezzennek egy hangos szóra.

Már szinte nem is kell verni a gyereket ahhoz , hogy lelkileg élete végéig sérüljön. Jelenlegi állás szerint már az óvodában felmérik gyermekeink értelmi és érzelmi szintjét is és az iskola rendszer azt vallja , hogy csak az kezdheti az iskolát aki nem csak okos , de kezelhető is , mert a tanárok nem tudnak mit kezdeni illetve elegendő figyelmet szentelni azoknak a gyerekeknek aki akár 110% -osan is tudnak teljesíteni ,de kezelhetetlenül hisztisek. Úgy gondolják, hogy ha gyermekünk átlagos de kezelhető akkor sok szorgalommal akár kiváló is lehet abba ami tetszik neki. Nem is gondolnánk, hogy a mi kis gyermekeink a tv erőszakos műsoraira , játékaira, reklámjaira hogyan reagálnak mert már magunkon sem vesszük észre az erőszakos fellépésünket. Nagyon sok mindent átvesznek ám más gyerekek viselkedéséből amelyet szintén otthonról visznek a közösségekbe. A gyermekkori stressz ami átalakul lelki bántalmazássá végig kiséri az iskolai éveket és ha nincs időben szakember által kezelve ez az igen gyakori probléma akkor nem is lehet csodálkozni a mai fiatalok viselkedési formáján stílusán. Van a bántalmazásnak egy olyan ága is amivel megszégyenítik a szülők a védtelen gyermekeiket még pediglen ami nem feltétlen szándékos mert a lehetőségek igen korlátozottak és ez abban nyilvánul meg , hogy el vannak testileg hanyagolva vagyis nem táplálkoznak rendesen, nem tisztálkodnak és nem is ismerik a megfelelő higiéniát illetve nem járnak tiszta ruhába.

Ezek az okok lehetnek passzívak amikor az anyagi háttér a hibás , de elvileg erre meg vannak a megfelelő szervek aki segíthetnek mint látjuk azt a médiában is, de vannak aktívak amikor egyszerűen csak hanyagság miatt hiszen nap mint nap szembesülünk azzal , hogy mennyi gyerek kószál az utcákon és még pénz is van a zsebükben , de egyszerűen nem akarnak haza menni a abba a légkörbe amiben nap mint nap tengetik az életüket. Szerencsére sok gyermek belefordul egyetlen kiútba a tanulásba és igen nagy sikereket tudnak elérni ha megtalálják a megfelelő támogatást .
Mondhatnánk szépen hangzó szavakat ,de szépíteni az igazságot nem lehet tehát egyszerűen ha vállaljuk azt, hogy felnevelünk egy kis életet akkor tegyünk annak minden egyes lépéséért meg mindent, hogy később ne bánjuk meg és ne kelljen szégyenkeznünk azért amivé válik gyermekünk mert az a mi döntésünk által alakul ki. Minden gyermek megérdemli az életet amelyet nyugodtan kell megélniük a lehetőségekhez mérten.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Miért nem lehet a jószívűséget erőltetni?

Amikor a gyermekek más gyermekekkel kezdenek játszani, másfél, két-, két és fél éves korban hajlamosak …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük