Életünk.com Ezeket is nézd:
Az olaszországi Velence, az „úszó” város ad otthont minden évben a híres farsangi karneválnak, ahol minden a szórakozásról és a szórakoztatásról szól.
Velence a XVIII. században elnyerte a karneválok városa címet. Akkoriban a karnevál még csak a nemesek szórakozása volt. Hosszú időre be is tiltották a hedonista rendezvényt. 1979 körül sikerült feléleszteni és azóta is a világ leghíresebb karneváljai közé tartozik. Annak idején az egész karnevált a Szent Márk téren rendezték. Leginkább egy színjátékhoz volt hasonlatos. Az utcák álltak díszletként, a városlakók voltak a színészek és persze a nézők is.
Az ünneplés időszaka húshagyó csütörtöktől húshagyó keddig tart. A maszkok és álruhák a karnevál szimbolikus jelképeivé váltak.
Az ünnepségsorozat elején a Szent Márk téri Campanile torony egyik oszlopához rögzített drótkötélen leengedik a gipszgalambot, ami a kötéltáncost jelképezi, aki hajdanán a tér fölött kifeszített kötélen sétált át. A gipszgalamb hasát ezután a Colombina felnyitja, és konfettieső hullik a téren álló emberekre.
A karnevál utolsó éjjelén a Szent Márk téren összegyűlt sokaság leveti álarcát és egyszerre kiáltják: Elmegy! A tél elűzésével a karnevál is véget ér, ezért a Karnevál Hercegét, miután kiszórakozta magát szimbolikusan máglyára vetik. Ezzel elégetnek minden rosszat. A tűzzel minden megtisztul, és a tél uralma véget ér, teret engedve az új életnek.
Évente több ezer látogatót vonz a vízre épült városba a nagyszabású mulatság egyedülálló légköre és pompás barokkos ruhakölteményei. A karneváli forgatag romantikus módon visszavarázsol minket a dózsék hajdani világába.
