Voltaképpen a gócos epilepszia körébe tartozik, de a rohamot a gyermek “megérzi”, különös hallucinációi támadnak. Van olyan beteg, aki nem görcsrohamot kap, hanem valamilyen különös cselekménysorozatot produkál. Teendők: Minden epilepsziában, a helyes és mielőbbi diagnózis érdekében nagyon fontos, hogy a roham eseményeit alaposan megfigyeljük és minden részletet a lehető legpontosabb közöljük az orvossal.
Ez sokkal fontosabb, mint a fejvesztett kapkodás, a minden áron való tenni akarás, amivel pillanatnyilag úgysem lehet segíteni a betegen. Maga a roham ha csak néhány percig tart, nem annyira veszélyes, mint amennyire ijesztő. Meg kell őriznünk a nyugalmunkat és meg kell figyelni, hogyan kezdődött a roham, melyik testrész rángatódzott, mennyi ideig tartott az egész eseménysor.
Nem szabad rángatódzó gyermek száját feszegetni, mert leharaphatja a jó szándékú segítőnek az ujját. Nem szabad vizet erőltetni a szájába, mert félrenyelheti és megfullad. Ha a gyermek magához tért, ajánlatos orvoshoz vinni, de azért általában nem szükséges úgynevezett esetkocsit kihívni, mert a görcs roham ritkán ismétlődik. Megelőzés: epilepsziás gyermek kerülje a megerőltető sportokat, mert a fokozott légzés rohamot provokálhat. Kerülje a hosszas napozást . Gyermekkorban ugyan fölösleges hangoztatni, mégis meg kell említeni, hogy szeszes ital görcsroham provokáló hatású. Gyógyítása: a kezelőorvos által előírt gyógyszert szedni kell kihagyás nélkül éveken keresztül. Még akkor is, ha közbejött más betegség miatt még egy sor más gyógyszert is szedni kell.