Magánvád a büntetőjogban

Ezeket is nézd:

A büntetőjogi pártfogó felügyelet

2020-11-13

Állami szervek rendszere

2020-11-06

A hitelintézeti törvény

2020-10-12

Van a Büntető Törvénykönyvben hat olyan bűncselekmény, melyek esetében a vádat – főszabály szerint – nem az ügyész, hanem a sértett mint magánvádló képviseli. Ezek: könnyű testi sértés vétsége (8 napon belül gyógyuló sérülés okozása esetén), rágalmazás, becsületsértés, levéltitok megsértése, magántitok megsértése és kegyeletsértés.

Ezeknek a bűncselekményeknek az esetében már az eljárás megindulásához is magánindítvány előterjesztésére van szükség, melynek megtételére a sértett számára egy igen rövid, harmincnapos határidő áll rendelkezésére. Ezen határidőt a bűncselekmény elkövetésétől kell számolni, illetőleg, amennyiben a sértett csak később szerez tudomást az elkövető kilétéről, úgy ettől az időponttól. A bűncselekmény elévülését követően azonban magánindítvány nem terjeszthető elő. A magánindítvány annak kifejezésre juttatása, hogy a sértett az elkövető megbüntetését kívánja. Ez egy feljelentés, melyet közvetlenül a bíróságnál kell előterjeszteni, és melyben elő kell adni, hogy a felelősségre vonást ki ellen, milyen bűncselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján kívánja a sértett.

A magánindítvány előterjesztésének nem akadálya az, ha az elkövető személye ismeretlen, ilyenkor a bíróság, illetőleg – szűk körben, törvényi feltételek teljesülése esetén – az ügyész nyomozást rendelhet el, melyet a rendőrség folytat le. A magánvádló tehát nyomozás elrendelésére nem jogosult. Amennyiben a nyomozás során nem sikerül felderíteni az elkövető személyét, a bíróság az eljárást megszünteti, ugyanis magánvádas eljárás nem folytatható le ismeretlen tettes ellen, a távollétében.

Amennyiben a magánindítvány alapján az eljárás konkrét személy ellen megindul, és a bíróság a lefolytatásának akadálya nincsen, a bíróság először személyes meghallgatásra idézi a feleket. Ezen a meghallgatáson megkísérli a békítést, valamint itt van lehetőség arra (illetőleg az eljárás folyamán később is), hogy az elkövető bizonyos esetekben viszonvádat emeljen a magánvádló erre. Erre kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás illetőleg becsületsértés esetén van lehetőség. Ilyenkor a bíróság mindkét felet mindkét minőségben meghallgatja.

Ha a békítés nem vezetett eredményre, és a magánvádló, illetőleg esetlegesen a viszonvádló az eljárást továbbra is kívánja, a bíróság tárgyalást tűz, melyen értékeli a bizonyítékokat, a feleket meghallgatja (tanúként is kihallgathatja a magánvádlót), és a végén ítéletet hoz. Az ügyész a magánvádlótól az ügy bármely szakában átveheti a vád képviseletét, ez esetben a magánvádló a továbbiakban a sértett jogait gyakorolja az eljárásban.

Fontos szem előtt tartani, hogy amennyiben a magánvádló akár a személyes meghallgatást, akár a tárgyalást mulasztja, és a mulasztását előzetesen, alapos indokkal, haladéktalanul nem menti ki, úgy azt a bíróság vádelejtésnek fogja tekinteni, és megszünteti az eljárást!