Iskola kezdés egy kicsit más szemmel

Az iskola vihar ként tör be a gyerek életébe, és a tanulás ennek csak az egyik oldala. Az iskolába járással kettős élet kezdődik a gyermek számára, ami pszichológiailag igen megterheli.
Az otthonában szeretett családtag, ahol biztonságban érzi magát. Az iskolában viszont független tagja egy közösségnek, és ahhoz, hogy magát elfogadtassa, megszerettesse, meg kell küzdeni, a társai és a tanítója szeretetéért és megbecsüléséért.

Mivel a gyerekek alkalmazkodó képessége sokkal jobb, mint a felnőtteké, ezért nagy többségben sikeresen veszik ezt az akadályt. Akkor vannak problémák, ha a családi élet és az iskolai élet nincs összhangban és ennek komoly lelki hatásai vannak. Az iskolai problémák zavart okozhatnak otthon és ez fordítva is igaz. Az a gyerek aki két nyugtalanító élettérrel kel megküzdenie, duplán ki van téve a szorongásnak, depressziónak,haragnak, félelemnek és a kétségbeesésnek.
Annak a gyereknek akinek zaklatott a családi élete, könnyen elkalandozik a figyelme az órákon, ezért gyengébb lesz a tanulmányi eredménye, és ez otthon újabb feszültségeket okoz. Lehet, hogy a tanítóin vagy a társain áll bosszút az otthoni sérelmekért, ezért meggyűlik a baja az iskolában, és ezzel a problémával végül is a szülőknek kell szembesülniük.
Az a gyerek aki otthon viszonylag gondtalanul él, eltitkolja az iskolai problémáit egy szakadékot generál a szülők és önmaga között és ez addig tart és mélyül,amíg a problémák ki nem derülnek. Az is előfordulhat, hogy a problémáit otthon lázadással, agresszióval, visszahúzódással kompenzálja. Tehát úgy viselkedik, ahogy az iskolában nem teheti meg.
A szülőknek mindenképpen arra kell törekedniük, hogy az otthoni és az iskolai élet összhangban legyen.

Mit tehetünk ezért?
Mindig bátorítsuk a gyereket, hogy beszéljen az az iskolai életről!
Üljünk le, mikor semmi zavaró körülmény nincs ,és elmélyülten beszélgessünk a témáról,mindenről érdeklődjünk,ne csak a tantárgyakról.
Rendszeresen tartsuk a kapcsolatot a pedagógussal,beszélgessünk vele gyakran!
Mindenképpen adjuk tudtára a tanítónak, hogy gyermekünk sikeres szerepléséért készek vagyunk mindent megtenni, és együttműködni a pedagógussal.
Folyamatosan tájékozódjunk a tananyag, az iskola, és az iskolai rend felől!
Segítsünk a házi feladat elkészítésében, de ne csináljuk meg helyette!
Legyen egy olyan időpont, amikor meg kell csinálnia a leckét, és ehhez ragaszkodjunk következetesen, mert ezzel elősegítjük a jó tanulási szokást, és rendszerességre is neveljük gyermekünket.Biztosítsuk számára a megfelelő helyet és eszközöket a tanuláshoz.Ellenőrizzük a kész feladatot, de ne javítsuk ki, ez nem a mi dolgunk.
Az osztályzatokhoz ne kapcsoljunk büntető-jutalmazó módszert!
Tudatosítsuk benne,hogy a tudás megszerzése maga a jutalom. Mindenképpen fejezzük ki örömünket, ha sikeres, és aggodalmunkat, ha problémák merülnek fel a tanulásban. Higgyük el egy mosoly,egy simogatás, egy puszi nagyobb jutalom a gyereknek, mint egy tábla csoki, és egy aggodalom ami a szülő arcán látszik nagyobb büntetés, mint a játék idő lerövidítése.
Fokozzuk érdeklődését az iskolában tanultak iránt!
A filmek helyett adjunk könyvet a kezébe, például ami kapcsolódik kedvenc filmjéhez, ezzel átfordíthatjuk az olvasás szeretetébe. Keressünk olyan alkalmat, például a főzés, amibe bevonhatjuk, és például a szükséges alapanyagokat ő mérhesse ki.

Végezetül különösen ügyeljünk arra, hogy az otthon szilárd és megbízható lelki támaszt nyújtson, amikor gyermekünk nehéz időszakot él át az iskolában! Például az első néhány hónap,míg beilleszkedik, az év kezdés vagy az év vége.
Az otthoni nyugalom nagyon sokat segíthet a gyereknek, hogy úrrá legyen az iskolai viszontagságokon.

Add Comment