A kombinációs zárak több millió kerékpárost óvnak meg attól, hogy gyalog kelljen hazamenniük. Sikeresen betöltik feladatukat, kódjukat igen nehéz feltörni. Mindössze 3 tárcsa segítségével, több mint 50 000 kombináció állítható be, így ez a zár az egyik legmegbízhatóbb eszköz, amely távol tartja az enyves kezűeket értéktárgyainktól.
A szerkezet főzár mechanizmusát alaplemeznek hívják, és 7 alkatrészből áll. A záróretesz oldja fel a kengyelt, ha valaki a helyes számot állítja be a záron. A munkások a helyükre szegecselik az alaplemez alkatrészeit, hogy tartós használatot is kibírjanak. Az összeszerelt alaplemezt a tokhoz rögzítik, utána beszerelik a zárkioldó rugót, amely automatikusan blokkolja a mechanizmust, ha a lakat zárva van. A kengyelt a lyukakon keresztül behelyezik a tokba, egyik végét pedig a zárkioldóhoz rögzítik.
A másik oldalát egy apró acélrúddal, az úgynevezett szorítókengyellel rögzítik. A zárkombinációs funkcióját három egymásra helyezett tárcsa látja el. Szükség esetén mintáét is nyomtathatnak a lakat előlapjára, például egy iskola emblémáját. A festett számlapokat két átlátszó mázréteggel vonják be, ami megkeményíti és megóvja a festéket.
Ezalatt a többi munkás összeszereli a számlap alkatrészeit. A megfelelő kombináció esetén a bevágások egy vonalban kerülnek, így a záróretesz elcsúszik, és kioldja a kengyelt. Mindegyik tárcsának van egy kódja, amelyet a hátára nyomtatnak rá, ez a kód a bevágások elhelyezkedését jelzi. A lakatok háromtárcsa-kódját beprogramozzák egy számítógépbe, a számítógép ezután véletlenszerűen kiválaszt egy kombinációt, mely összhangban van a háromtárcsa bevágásaival. A rendszer a kombinációt a vonalkóddal együtt egy matricára nyomtatja. A vonalkódot betáplálják a központi számítógépbe, amely azt a zár sorozatszámával együtt tárolja. Ezzel elkészült a kombinációs zár.