Kezdőlap » Növények » Hogyan hat a stressz a növényekre, és közvetve ránk?

Hogyan hat a stressz a növényekre, és közvetve ránk?

Az embereknek is árt, ha stressz éri a növényt. A legújabb kutatások szerint a növények is termelnek stresszmérgeket, hatásuk-ha az ember elfogyasztja őket- megegyezik a magas hőmérsékletű zsírban sütött élelmiszerekével, s növelik a rák kockázatát. Különösen a biotermesztésű növényeket fenyegetheti a stressz, hiszen ezeket nem műtrágyázzák, és jobban kitettek a kártevőknek.
A téli időszakban megnövekedett vitaminbevitelre van szükségünk, amelyet igyekszünk is pótolni. Sokan biotermékeket is keresnek, és nem bánják, ha a „bio”-nak nevezett növény, a nem „bio”-nál rosszabb kinézetű, kisebb, sárgább, bogárette. Mert ez úgymond ez is bizonyíték arra, hogy a növény nem látott mesterséges vegyi anyagokat.
Abba viszont nem gondolnak bele, mitől tűnik egészségesebbnek a nem „bio” élelmiszer általában. A vásárlók általában nem is sejtik, hogy a „rosszabb kinézetű” zöldségek, gyümölcsök külleme arra is utalhat, nagymértékű stresszhatásnak, stresszhatás-sorozatnak voltak kitéve a különböző károsítók (mint például a rovarok, bogarak étkezési szokásai) miatt- és éppen a sejtjeikben keletkezett reaktív anyagok miatt néznek ki úgy, ahogyan.
Ezek az anyagok az emberi szervezetbe bekerülve is kifejtik káros hatásukat.
A növények számára a stressz ugyanolyan, mint az állatok és az emberek számára: belső egyensúlyuk – a külső környezet hatásai miatt- felbomlik. A stresszhatások lehetnek abiotikusak, azaz környezetiek (gazdasági haszonnövényeink számára nálunk főleg a szárazság és a magas hőmérséklet jelent stresszhatást), és a biotikusak, tehát élő szervezetek által okozottak. Egyebek közt a vírusok, a baktériumok, a gombák és a rovarkártevők okozta stressz is idetartozik.
Mivel a növényi metabolizmus is oxigén jelenlétében zajlik, veszélyes vegyületek – elsősorban a növényben meglévő telítetlen zsírsavak oxidációja során keletkezhetnek. Ezek a reaktív aldehidek a gazdaszervezet sejtjeiben főként a fehérjékkel reagálnak, de képesek a DNS-t és az RNS-t is módosítani. Tehát mutagén hatásúak – megváltoztatják a sejtek örökítő anyagát,és így a következő sejtgenerációk felépítését. Ha bekerülnek a táplálékláncba-például az ember elfogyasztja a növényt-ugyanezt a hatást fejtik ki, ugyanúgy mutagének.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Milyen különleges kaktuszokat érdemes tartani?

Szerencsére kezd kikopni az a butácska nézet, hogy kaktuszt ajándékba adni sértés (mert szúr, meg …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük