Kezdőlap » Jog » Az emberi élethez és méltósághoz való alapjog

Az emberi élethez és méltósághoz való alapjog

Az emberi élethez és méltósághoz való alapjogok talán a legfontosabbak az Alaptörvény rendszerében, ugyanis minden más (alap)jognak az előfeltételét képezik, ezért kiemelt helyet foglalnak el a rendszerben a hierarchia legtetején. Emberi élet és méltóság nélkül ugyanis nincsen értelme olyan szabadságokról beszélni, mint gyülekezési jog, sajtószabadság, véleménynyilvánítási szabadság vagy például a diszkrimináció tilalma.

A fentiek miatt különösen fontos, hogy ezen két alapjog mindenekfelett elismerést nyerjen, korlátozhatatlan legyen, és mindenkit egyformán, pusztán emberi mivoltuknál fogva megillessen, mindenféle megkülönböztetés (nem, kor, nemzetiség, foglalkozás, társadalmi réteghez tartozás, stb.) nélkül, függetlenül attól is, hogy az adott személy minden egészségi-, fizikai- vagy mentális állapotban van, vagy mennyiére él a társadalom számára értékes életet.

Ez azt jelenti, hogy míg az alapjogok főszabály szerint bizonyos esetben korlátozhatóak (mindaddig, amíg a korlátozás szükséges és arányos, valamint az alapjog lényeges tartalmát nem érinti), addig az emberi élethez fűződő jog, valamint az emberi méltósághoz való jog érinthetetlen mind az állam, mind más személyek által. Az emberi élet kioltásának kizárólag egy szűk körben lehet tolerált (és nem „megengedett”) helye a jogrendszerben: a jogos védelem bizonyos eseteiben.

Kérdés persze, mit takarnak a fenti fogalmak. Az emberi élet fogalma első hallásra egyszerűnek tűnhet, ugyanakkor kicsit jobban belegondolva, itt is vannak értelmezendő kérdések. Ilyen például, hogy a magzati életet emberi életként fogadjuk-e el; mely döntés kihat az abortusszal kapcsolatos szabályozásra. Szintén kérdés, hogy az ember halálának bekövetkezését mikor és miként állapítjuk meg.
A jelen szabályozás szerint a magzati élet nem az emberi élet fogalmán belül, hanem külön, kifejezetten magzati létként került meghatározásra mint védendő érték, azaz a jogalkotó megteremtette annak az alapját, hogy az abortusz-kérdést eltérően szabályozhassa, és ne kelljen teljesen kizárni a terhesség-megszakítás lehetőségét.
A halál időpontja jogi értelemben az az időpont, amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes mértékben megszűnik, és ezért a szervezet lebomlása visszafordíthatatlanul megindul. Nem tekinti tehát halálnak a jog azt az állapotot, amit az orvostudomány „klinikai halálnak”, illetőleg azt sem, melyet „agyhalálnak” nevez.
Az emberi méltóság fogalma az Alkotmánybíróság szerint: „A méltóság az emberi élettel eleve együtt járó minőség, amely oszthatatlan és korlátozhatatlan, s ezért minden emberre nézve egyenlő.”

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Jog és törvény. Okiratok.

Az álláspontokat 3 csoportba soroljuk, amelyek szerint a törvények összessége olyan rendszer amely magában foglalja: …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük