Életünk.com Ezeket is nézd:
Hazánk történetében nevezetes fordulót jelentett 1895. október elseje. Ezen a napon lépett életbe az új egyházpolitikai törvény, amely öt fontos jogszabályról rendelkezett:
– a házassági jogról;
– a gyermekek vallásáról;
– az állami anyakönyvekről;
– az izraelita vallásról;
– a vallás szabad gyakorlatáról.
Másrészről is fontos ez a dátum, mert ezen a napon kötötték az első polgári házasságot Budapesten. Hatalmas tömeg gyűlt össze a Gyár utca (napjainkban a Liszt Ferenc tér és a Király utca sarkán levő anyakönyvi hivatal elé, ahol az első polgári házasságkötés volt kitűzve.
Az épületbe azonban csak a meghívottakat bocsátották be, mert az anyakönyvi hivatal szűk, öt szobás helyiség volt, ahová nem fértek volna be annyian, mint amennyi esküvők alkalmával a templomban megjelenhetett. A házasságkötő-terem egy háromablakos szalon volt, vörös függönyökkel, dúsan díszített íróasztallal. Ebben a szobában, ahol mintegy ötven ember fért el, az első házasság alkalmából érdekes társaság gyűlt egybe: képviselők, városatyák, írók és újságírók, akik minden jelesebb eseménynél ott szoktak lenni.
Belépett a díszesen öltözött vőlegény, karján a fehér selyemruhás menyasszony, fején mirtuszvirággal és fehér fátyollal, kezében hatalmas bokrétával. Mögöttük jöttek az örömszülők, a tanuk és a násznép tagjai. Ők a szoba közepén álltak meg. A jegyes pár az anyakönyvvezető asztala előtt két karosszékbe ült.
Megjelent az anyakönyvvezető, Mátray József, akinek ruháján ragyogott az aranyhímzésű magyar címer és vállszalag.
Elmondta, hogy összeadja a házasulókat, ha a megjelent tanuk előtt kijelentik e szándékukat. Előbb a vőlegényt Krishaber Károly 31 éves gyárigazgatót, azután Mezei Anna 24 éves menyasszonyt – Mezei Mór országgyűlési képviselő leányát – kérdezte meg. Mindketten igennel válaszoltak, ezt követően az anyakönyvvezető a törvény értelmében házastársaknak jelentette ki őket.
