A mecset északi kapuja mellett lehet lemenni egy kettős galériához, hogy az eredeti Kettős-kapu maradványait megtekinthessük. Szolimán szultán emberei nagyon tönkre tették. A Hármas-kapu hatvan méterre van kelet felé. Ez még nagyszerűbb volt, mint a Kettős-kapu.
A templomtér keleti sarkát nevezik Templom ormának. Az evangéliumok szerint ide állította a Sátán Jézust, amikor megkísértette. Nagyon szép kilátás nyílik innen a szent városra.
A templomtér délkeleti sarkán van a lejárat egy nagy boltozatos terembe, amelyet Salamon istállóinak neveznek. Salamonhoz nincs semmi köze, mert Heródes idejéből való, s ennek pillérei tartják a templomteret. A királyok korában a Lovak-kapuja a templom délkeleti szögletében volt.
A keresztesek korában a templomosok istállónak használták őket.
Az egyik földalatti helyiséget Jézus bölcsőjének nevezik.
Folytatjuk utunkat a keleti falnál és eljutunk az Arany-kapuhoz. Valójában az Arany-kapu, vagy más néven Ékes-kapu sokkal közelebb volt a templomhoz és ez választotta el a pogányok udvarát az izraeliták udvarától. Későbbi hagyomány szerint Jézus az Arany-kapun vonult be virágvasárnap a templomba.
A kapu mai formájában a bizánci korban épült, és a keresztesek idején csak két alkalommal volt nyitva: virágvasárnap és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepén.
A törökök 1530-ban befalazták a kaput és az óta is így található. Ezékiel prófétára utalva azt tartják, hogy csak Jézus második eljövetelekor nyitják meg újra.
A templomtér északnyugati részén állt a Barisz, vagy az Antonia erőd. A minaret lábánál volt egy sziklába vágott lépcső, amely ahhoz a helyhez vezetett, ahol Szent Pál beszélt a zsidókhoz.