Életünk.com Ezeket is nézd:
A sárgarépa fontos zöldségnövényünk, amelyben egyben jelentős vitaminforrás. A sárgarépa kétéves lágyszárú növény, amely valószínűleg Kis-Ázsiából származik, ahol már jóval időszámításunk előtt vadon nőtt és már akkor fogyasztották.
A sárgarépa latin neve Daucus carota subsp. sativus. Ez a zöldségfajta a napos-félárnyékos helyet kedveli. Ideális számára a homokos, lazaszerkezetű talaj, a köves talajban nem lesz egyenes a gyökere. A magja már februártól vethető. A sárgarépa az első évben fejleszti ki a tőleveleket és a zömök raktározó főgyökeret. Maga a répatest részben a sziklevelek alatti szárrészből fejlődik ki. A második évben jelenik meg a magszára, amelyen fehér szirmú virágai összetett ernyő virágzatot alkotnak. Szár- és tőlevelei egyaránt szárnyaltak, erősen szabdaltak.
A sárgarépa fajta szerint két nagy osztályba sorolhatók. Megkülönböztetünk keleti és nyugati fajtát. A keleti fajta háziasítása a Közép-Ázsiában (Afganisztán és Irán) történt a 10 század körül. A keleti fajtáknál gyakran elágazódik a gyökér, a színük pedig világossárga, vagy lila. A nyugatai fajtát Hollandiában nemesítették a XVII. században.
A nyugati fajta színe narancssárga, amit benne található karotinok okoznak. A nyugati fajták a gyökér alakja szerint két nagy csoportba oszthatók, a Chantenay fajtára (nagyobb kerületű, de rövidebb gyökerű, lekerekített hegyű tárolásra és feldolgozásra alkalmas) és a Danvers fajtára (kúp alakú, hosszabb gyökerű, széles vállú, hegyes végű). Fogyasztható frissen, nyersen. A levesek, saláták, főzelékek, hidegkonyhai készítmények, bébiételek készítésére is használhatjuk.
