A sajtószabadság – itthon és külföldön

A XVIII. század közepétől jelentős változást jelentett a sajtó térhódítása. Az Egyesült Államokban a szólás és a sajtó abszolút védelmet élvezett.
Az ember és polgár jogainak francia deklarációja „az ember egyik legbecsesebb jogának” minősíti a vélemény szabad kinyilvánítását, de mindenki felelős azért, ha ezzel visszaél.
Magyarországon az 1848-as forradalom és szabadságharc során a cenzúra eltörlésének követelése volt talán az egyik legjelentősebb lépés. Az 1848. évi XVIII. törvénycikk bevezető sorai a következőket tartalmazták: „…gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti.”

Az Egyesült Államokban a XX. század közepén a nyomtatott szó uralma véget ért, és egyre jobban elterjedt a rádió és a televízió. Mára például már a rádióállomások száma Amerikában meghaladja a napilapok számát. A Fairness-doktrína előírja az adásidő egy részének közösségi célú kitöltését, viták esetén a korrektséget. Németország 1949-es alaptörvénye szabályozza a rádiózás és a televízió szabadságát, mely sajátos intézkedéseket igényel. A különböző programoknak biztosítania kell a sokféle és sokszínű vélemények közlésének teljes kínálatát úgy, hogy a szakszerű tudósításnak is eleget tegyenek az adók, rádióállomások.

Hazánkban a véleménynyilvánítási szabadságot a rádió és televízió tekintetében részletesen kell szabályozni. Garantálni kell a vélemények, tények, hírek elfogulatlan, valósághű közlését, valamint azt, hogy az állam és más társadalmi csoportok nem gyakorolhatnak befolyást a műsorok tartalmára.

Add Comment