Kezdőlap » Jog » A büntetés-végrehajtás kialakulása

A büntetés-végrehajtás kialakulása

A büntetés-végrehajtási jog, mint önálló jogágazat hosszú történelmi fejlődés eredménye. A börtön például több évszázados múltra tekinthet vissza. Annak, hogy szabályok rendezték volna a végrehajtás menetét az ókorban vagy a középkorban nincs egyértelmű nyoma. Hazánkban, ugyanúgy, mint Európában, a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának jogi szabályozása a modern börtönügy kialakulásával a VXII-XVII. században vette kezdetét.
A holland javítóházak példájára hozták létre az európai büntetés-végrehajtás menetét,

és rendezték az elítéltek életkörülményeit, munkáltatását. Az átfogóbb, törvényi szintű szabályozás gondolata csak a XIX. században merült fel, amikor megjelentek az első, írott büntető törvénykönyvek. A XIX. század első negyedében (30-as, 40-es évek) statisztikája szerint évente minimum 15-20 ezer emberen hajtottak végre szabadságvesztést.
Az 1700-as évek szabadságharcai és polgárháborúi után a magyar királyi udvar úgy látta, ideje elkezdeni az ország kormányzati rendjének kiépítését és megszilárdítását. Így például állandó hadsereget létrehozni és törvénnyel szabályozni azt, illetve megszervezni
a helytartótanácsot és a bírósági szervezet legfelsőbb fórumait erősebb alapokra helyezni.

A XVIII. században a kormányzat feladatának érezte, hogy ellenőrizze az ítélkezési gyakorlatot – először 1726 februárjában. Ekkor utasította a helytartótanács a megyéket arra, hogy a perek kivonatát terjesszék fel hozzá, információt szolgáltatva ezzel. Ez természetesen nem ment zökkenőmentesen, hiszen az első néhány évben az információszolgáltatás elég gyér volt, mely újabb utasításokra sarkallta a helytartótanácsot. A kormányzat kezében ez volt
az egyetlen eszköz a végrehajtás ellenőrzésére. Ezeknek az utasításoknak, kötelezettségeknek a teljes átvétele és problémamentes alkalmazása évtizedeket vett igénybe, de folyamatos szigorítások, újítások jellemezték az intézkedéseket. Az esetleges rendellenességek esetén a Consilium Locumtenentiale (állami tevékenységet irányító országos szerv) konkrét utasításokat adott a hibák megszüntetésére: miről adjanak információt, milyen adatokat tartalmazzanak a jelentések, valamint a büntető és a polgári perek megkülönböztetését is kérte.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Tanúvédelmi Program Magyarországon

Ha eddig bárki azt hitte volna, hogy emberek „eltüntetése”, azaz identitásának teljes megváltoztatása kizárólag az …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük