A vérszegénység jelentése, kevesebb a normál vörösvértestek száma, vagy nincs elegendő hemoglobin a vörösvértestekben. Ideális esetben négy hem molekula alkot egy vörösvértestet. Ez adja egyrészt a piros színét a vérnek, és feladata, hogy oxigént szállítson a tüdőből a test többi részébe. A vérszegénység esetén nem szállít elegendő oxigént, oxigén nélkül pedig nem működnek megfelelően a szervek.
A világon több mint 10 millió ember küzd ezzel a betegséggel. Részlegese vérszegénység alakulhat ki, műtétet követően, vagy vérzéssel járó megbetegedéseknél. A termelődésükért a testünk felelős, folyamatos a vérsejtek pusztulása és termelődése, ha ebben a folyamatban nincs egyensúly, akkor kialakul a részleges vérszegénység. A vashiányos vérszegénység a leggyakoribb típusa a betegségnek. Ez akkor alakul ki, amikor nincs elegendő vas a szervezetbe.
A vas szükséges alkotója a hemoglobinnak, a négy hem közepén egy-egy vas molekula található, így összekapcsolódva globuláris szerkezetet alkotnak. a nők esetében a vasat folyamatosan pótolni szükséges, a menstruáció idején történő vérvesztés miatt, valamint szüléskor nagy mennyiségű vér esetén sok vas kiürül a szervezetből. Vas kiürülés történhet fekély miatt, vagy vastagbél rák kialakulása miatt is. Alacsony vas tartalommal bíró ételek fogyasztásának mellékhatásaként is felléphet a vashiány. Magas vastartalmú ételek a vörös húsok, a halak, a tojás, tejtermékek.
Mint minden ásványi anyaghiány, magával vonzhat más ásványi anyaghiányokat, például, kialakulhat vitaminhiányos vérszegénység vagy más néven megaloblasztikus vérszegénység. Ekkor a B 12-vitamin vagy a folsav hiányával kell számolnunk. A B 12 vitamin a vörös vérsejtek és az idegrendszer számára is esszenciális. Többnyire bél problémákkal küszködő betegeknél jelenik meg a betegség, ahol a bélből kevésbé tud hatékonyan felszívódni a táplálékból. Legjobb forrása a B 12-vitaminnak a gabonapelyhet. Amennyiben B 12-vitamin hiány jelentkezik, kéz- és lábzsibbadást lehet tapasztalni, memória zavar lép fel, és látásromlás.