Kezdőlap » Ünnepek » Ünnepeink és megemlékezéseink

Ünnepeink és megemlékezéseink

Az ünnepek fontos eseménynek számítanak. Ilyenkor vagy egy személyre, vagy egy eseményre emlékezünk. Magyarországon jelenleg több olyan eseményt tartunk számon, melyeket minden esetben meg szoktunk ünnepelni. Sorrendben először is az újévvel kezdünk, mely az évforduló első napjára, január elsejére esik. Ezután egy nemzeti ünnep következik, az 1948-as forradalom emléknapja, március 15-én. Következő a húsvét, mely a keresztények egyik legfontosabb ünnepe a karácsony és a mindenszentek mellett.

A Biblia szerint Jézust pénteken keresztre feszítették, majd harmadnapra, vasárnapra feltámadt. Húsvétkor ezt ünnepeljünk, valamint a tavasz eljövetelét. Húsvét után a munka ünnepe következik, mégpedig május 1-én, mikor a munkások tüntetésekkel, sztrájkokkal és követeléseikkel kiharcolták, hogy a munkaidő 8 óra legyen, az addigi 10-16 óra helyett. Erre a napra esik még egy pogány hagyomány is, miszerint az udvarló legényeknek májusfát kell állítaniuk a leányzónak, még kora hajnalban, míg a lány alszik.

A munka ünnepe után egy keresztény ünnep, a pünkösd következik, húsvét utáni hetedik vasárnap, amikor a Szentlélek kiáradását ünnepeljük, ugyan is ezen a napon áradt ki a Szentlélek Szűz Máriára és az Apostolokra. Az ünnep június 8-9-re esik, egy vasárnapi valamint egy hétfői napra. Következő eseményünk az államalapítás ünnepe, augusztus 20. Ez az egyik legősibb magyar ünnep, amikor is Szent István királyt ünnepeljük, valamint ez a magyar állam fennállásának emléknapja. Sokszor emlegetik az „új kenyér ünnepeként” is. Ezen a napon egész nap ünnepel az ország, a legtöbb helyen színes programok várják az odaérkezőek. Két hónappal később, október 6-án a vértanúk ünnepe következik, majd 23-án pedig az 1956-os forradalomról emlékezünk meg. Évünk vége felé közeledve, nem sokkal a karácsony eljövetele előtt, szokás megemlékezni a halottainkról is. Természetesen egész évben, sőt, az év minden napján illő megemlékezni róluk, de november 1-ét tartják a mindenszentek napjának. Ilyenkor kimegyünk a temetőbe, virágot viszünk és gyertyát gyújtunk azokért az emberekért, akik már nem lehetnek velünk.

Végül, de nem utolsó sorban pedig következzen a szenteste és a karácsony. Szenteste december 24-re esik, s ezt a napot a karácsony böjtje és Ádám, Éva napjaként ünnepeljük. Az utána következő két napban, 25-26-án sokak szerint Jézus születését ünnepeljük, bár ebben a kutatók nem igazán értenek egyet. Néhány kutató szerint, Jézus tavasszal született, nem karácsonykor. Ettől függetlenül, ilyenkor szokás, hogy a család együtt díszíti fel a fenyőfát, és gyönyörű karácsonyfát varázsolnak belőle. Sütnek, főznek minél finomabb ételeket, süteményeket készítenek és fogyasztanak, majd a család együtt ünnepel és megajándékozzák egymást. Karácsony elteltével, főleg a fiatalok, bár a felnőttekről is el lehet mondani ugyan ezt, kezdenek készülni a szilveszterre. Szilveszterkor az óévet búcsúztatjuk, és várjuk az újév eljövetelét. Sokan, főleg a fiatalok bulizni mennek, de van, aki csendesebben búcsúztatja az óévet otthon, a családja körében, majd az éjfélt megvárva, a himnusz után, a legtöbb helyen szebbnél szebb tűzijátékokat lőnek fel.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Halloween

Mit jelent a Halloween? Maga a szó az All Hallows (Mindenszentek) előtti estét jelenti. Az …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük