Kezdőlap » Ünnepek » Pünkösd ünnepe

Pünkösd ünnepe

A régi hitben húsvétot követő negyven napig Krisztus fényes, új öltözékben itt jár, él közöttünk, bennünk, s áldozócsütörtökön megy föl Atyja országába. Ekkor egy villanásra nyitva marad Krisztus nyomában a menny kapuja. A Fönt is leköltözik, a Paradicsom teremtődik meg a földi tereken: a zsenge növények pompázatos kavalkádja, a virágok sokasága, s néhány édes érett gyümölcs idézi. Az egyház e napon a középkorban megjelenítette Jézus mennybemenetelét, a falvak népe misét szolgáltatott a bő termésért, az égi csatornák megnyílásáért. Úgy vélték, hogy Jézus után a menny egy órát nyitva marad, legfontosabb kéréseiket ekkor intézték hozzá. Néhány helyen ma is szokás, hogy a déli harangszó hallatára az ég alatt mondják el az Úrangyalát. Áldozócsütörtök adta minden évben az utolsó lehetőséget az áldozásra, aki ekkor sem vette magához az Úr testét, idő előtt meghalt, s kárhozatra jutott a lelke – tartották.

A pünkösd szintén vándorló ünnep, elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból ered, hiszen az ünnep a húsvét utáni 50. napra esik. E napon az Atya jobbján trónoló Krisztus „hét ajándéka” száll alá. Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek. Hirtelen hatalmas szél támadt, mely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, mely mindegyikükre leszállott, s beteltek a Szentlélekkel. Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, sokan megértették beszédjüket. Belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd az egyház születésének ünnepe is.

Valamikor pünkösd a nyár bevonulásának látványos ünnepe is volt. Délután a falu népe a tisztásra vagy a községi legelőre vonult, ahol a legények lófuttatást, „bikahajsz”-t, kakasnyakazást tartottak. Aki a vetélkedésben győzedelmeskedett, pünkösdi királlyá választották. Rendszerint ő lett a legénybíró is egyben. Királyi pálcát kapott, mellyel egész évben fenyíthetett. Kaloda nem fenyegette, ellenben hivatalos volt minden lakodalomba, házi- és kocsmai összejövetelre, borát az elöljáróság fizette, lovát és marháit a legények őrizték. Palócföldön a pünkösdi királyné kapta az előjogokat, a hatalmat és a büntetés pálcáját. Ez a nap féreg- és betegűző napnak is számított, sok helyen hajnalban fehér lepedővel harmatot szedtek a lányok, s patakban fürödtek. Az állatokat zöld ággal ékesítették, életvesszővel meg is veregették.

Néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. Hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel – eperrel, cseresznyével – töltötték meg.

Szentháromság vasárnapja a pünkösdöt követő vasárnap, székely földön kicsi-pünkösd. A pápa vonakodása ellenére Kálmán király rendelte el megünneplését, kultusza tőlünk nyugatra terjedt el. Jelölésének legegyszerűbb formája a háromszög, mely vagy a sugárzó napot, vagy Isten szemét fogja közre. Az első változatokat oltalmazó céllal a házak homlokzatára, kapubejárókra, kemencék előtéjére vésték. Régi hitünkben Mária a Szentháromság eleven temploma: az Atyaisten lánya, a Fiúisten anyja és a Szentlélekisten mátkája. A régiek hitében valamennyi templom Máriát idézte meg.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Milyen húsvéti Guiness rekordok vannak?

Szinte minden nap születik új világrekord, köszönhetően az emberek találékonyságának és versenyszellemének. Természetesen a különböző …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük