Kezdőlap » Művészet » Őskori sziklafestmények-művészet vagy vallás?

Őskori sziklafestmények-művészet vagy vallás?

Az ősember a maga idejében már hiedelmekkel teli, vallási rítusokat sem mellőző barlangrajzokat készített.

A legfontosabb és legtöbb képszerű leleteket a díszített barlangok feltárásakor találták. Az őskőkori művészet e kincsei viszonylag szűk területen, az Urál és az Atlanti- óceán között oszlanak el. Kisebb műtárgyakat találtak Nyugat- és Közép- Európa nagy részén, vagy a Don vonaláig. Ám a sziklaképek művészete Spanyolországra, Franciaországra és Dél- Olaszországra korlátozódik. Legelőször a művészi tartalom rendkívüli egysége döbbenti meg az embert: A képek nyilvánvaló értelme mintha semmit nem változott volna Kr. e. 30 000 és 9000 között, a helyszín teljesen mindegy. André Leroi-Gourhan (1911-1986 régész, paleoantropológus) véleménye az, hogy a „barlangvallás” jellemzően ideológiai rendszerek által terjedt el.

Minthogy a festmények a bejárattól meglehetősen távol találhatók, a kutatók egyetértenek abban, hogy a barlangokat egyfajta szentélynek lehet tekinteni. Sok barlang egyébként lakhatatlan volt, és megközelítésük nehézsége csak erősítette titokzatosságukat. Száz métereket kell megtenni, hogy a díszített falakhoz érjünk, mint a niaux-i, vagy a Trois-Freres-barlangban. A Cabrerets-barlang valóságos labirintus, bejárása több órát vesz igénybe. Lascaux-ban az alsó folyosót-ahol az őskőkori művészet egyik remeke található- kötéllétrán lemászva, egy 6, 3 méter mély aknán keresztül lehet megközelíteni. E festett vagy vésett műalkotások szándékoltsága minden kétségen felül áll. Értelmezésükhöz a kutatók többsége etnológiai párhuzamok felé fordul. Bizonyos nyilakkal átlőtt medvéket, oroszlánokat és más vadállatokat, kerek lyukkal átfúrt agyagszobrokat, a „vadászmágia” bizonyítékaként értelmezték. Ugyancsak lehetséges, hogy a rítusokat a „szentélyek” legmélyebb részein hajtották végre, talán egy vadászat előtt, vagy abból az alkalomból, amit az „ifjak avatásának” is nevezhetnénk. Egyfajta „sámánizmus” őskőkori megléte szinte bizonyosnak látszik: egyfelől a sámánizmus mai is uralja a vadász-és pásztornépek vallási ideológiáját, másfelől, az extatikus élmény, mint olyan, ősjelenségként az emberi létezés alkotóeleme. Az őskoriak szellemi univerzumában az állat és ember között, misztikus természetű kapcsolatok uralkodtak.

Az úgynevezett „röntgenrajzokat”, amelyen az állat csontvázát és belső szerveit mintegy átvilágításban ábrázolják, szintén kapcsolatba hozható a sámánizmussal.

Ezek a rajzok jórészt Franciaországban Kr.e.kb.13000-6000, Norvégiában Kr.e.kb.6000-2000 közötti időszakból származnak, de megtalálható az eszkimóknál, indiánoknál vagy Ausztráliában is. A vadászkultúrákra jellemző sajátos művészet ez, ám a vallási ideológia mely áthatja, sámánisztikus.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Miről szól a Feed – Etetés című könyv?

Manapság már minden cuki, a vámpírok aranyosak, dögösek, a vérfarkasok fél pucéran mászkálnak a filmekben, …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük