Kezdőlap » Internet » Nuremberg-files honlap ügye

Nuremberg-files honlap ügye

Ez az internetes eset talán az egyik legjobb példa arra, hogy hol is húzódnak a véleménynyilvánítási szabadság határai, s egyben arra, hogy mennyire nehéz ezt a választóvonalat megállapítani. Emellett szemlélteti azt is, hogy az állam mit tehet, és hogyan reagálhat, viszonyulhat egy ilyen ügyhöz.
A Nuremberg-files honlap esetében egy abortusz-ellenes csoport szerfelett provokatív módon hozta nyilvánosságra véleményét, nézeteit. A közzétevők szerint azok az orvosok, akik elvégzik az abortuszokat emberiség elleni bűncselekményt hajtanak végre. Az internetes oldalon számos abortuszklinika és a terhesség-megszakítást végző orvos nevét, címét, telefonszámát, fényképét bocsátották közre, sőt elvétve a családtagjaik adatai is felkerültek az oldalra. Továbbá egyes abortuszklinikák bejáratát kamerával figyeltették, az orvosok házairól pedig fényképeket készítettek, amelyek szintén a weblapra kerültek.

A honlapon főként olyan képeket tároltak, amik feldarabolt magzatokat ábrázoltak. Azoknak az orvosoknak a nevét pirossal áthúzták, akiket az abortusz elvégzése miatt meggyilkoltak, míg a megsebesítettek nevét halványítva jelölték. A Családtervezés nevű civil szervezet eljárást kezdeményezett a honlapot üzemeltető civil szervezet ellen. Az oregoni (Amerikai Egyesült Államokbeli állam) kerületi bíróság súlyos kártérítést szabott ki az alperesekre, valamint megtiltotta az oldalon történő további közzétételeket, de a joghatóság hiánya miatt nem rendelhette el a site bezárását. A szolgáltató (Mindspring) önként zárta be a weboldalt, ezért viszont magának a honlapnak a készítője perelte be a szolgáltatót. A bíróság úgy vélte, a szolgáltatónak joga van ahhoz, hogy saját belátása szerint rendelkezzen az oldallal – ebben az esetben bezárja azt. Így azt is megállapították, hogy ha jóhiszeműen történik egy oldal korlátozása, akkor nem vonható felelősségre sem az üzemeltető szerv/személy. A honlap készítője másik szolgáltatót talált oldala tárolására (Plebeian System), de ez sem vezetett eredményre, ugyanis az adatátvitelt-végző fenyegetése – miszerint lekapcsolja a hálózatról a Plebeian System-et – eredményesnek bizonyult.

Az oregoni bíróság esküdtszéke egyértelműen megállapította, hogy a honlap fenyegetést kifejező tartalommal bír, így nem illeti meg alkotmányos védelem – bár konkrét, egyértelmű fenyegetést, vagy gyilkosság elkövetésére történő felhívást nem tartalmazott. A döntés alapjául a „Klinikák bejáratához való szabad hozzáférésről szóló törvény” rendelkezése szolgált, amelyben tiltják a páciensek, illetve a reprodukciós egészségügyi szolgáltatást nyújtók bármilyen formában történő zaklatását, fenyegetését, megfélemlítését. Kiváltképp tilalom alá helyezik az imént említett cselekményeket, ha azokat erőszakkal hajtják végre. A számok magukért beszéltek, hiszen 1977 óta hét orvost meggyilkoltak, tizenhat gyilkossági kísérlet történt, kilencvenkilenc sav-támadás, százötvenhárom gyújtogatás és harminckilenc robbantás. Az eset különlegessége, hogy a tartalom eltávolítása nem volt tárgya a bíróság által folytatott tárgyalásnak. A szolgáltatók megtagadták az általuk nyújtott szolgáltatásokat, de mindez hiába történt meg, hiszen a tartalom az interneten továbbélt. A honlap még ma is létezik – bár enyhébb formában (www.wechooselife.net) –, mellette pedig még számos hasonló témájú, tartalmú oldal létezik (www.morningafterpill.org, www.prolife.com).

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Mi az a weheartit?

Egyre több és több, a tumblr.-hez hasonló inspirációs, képes oldal tűnik fel. Köztük már „régi …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük