Életünk.com Ezeket is nézd:
Nyugat-Afrikában , a Guineai-öböl partján , a Niger folyó alsó szakasza mentén terül el. Felszíne három jól elhatárolható részre tagolódik: a parti síkságra, az észak felé fokozatosan emelkedő hegyvidékre és a fennsíkra, az északi medencék vidékére. A parti síkság 200-300 km szélességben húzódik a Benini-öböl , a mocsaras Niger-delta és a Biafra-öböl mentén.
A deltavidéken és a biafrai partokon gazdag kőolajlelőhelyeket tártak fel. Az ország középső és északi részét a Guineai-küszöbhöz tartozó Bauchi-plató foglalja el, amely átnyúlik az ország északi határán , és elválasztja a Csád-tó medencéjét az alacsonyabban fekvő Niger-alföldről. A bauchi-plató legmagasabb pontjai meghaladják a 2000 métert .
Az északi területek a Csád-tó 250-300 m magas medencéjéhez, továbbá a Niger és a Sokoto folyó medencévé kiszélesedő völgyéhez tartoznak. Fő folyói a Niger 1168 km és mellékfolyója, a Benue 792 km. Jelentős folyók még a Sokoto, a Kaduna, a Cross és a Komadugu Yobe. Nigériához tartozik a Csád-tó egy része is. Éghajlata szinte egészében trópusi, az országrésznek megfelelően változó csapadék-és hőmérsékleti viszonyokkal. Délen sok az eső , nagy a levegő páratartalma csaknem 94%-os és kevésbé körülhatárolhatóak az évszakok.
Az északi országrész éghajlatára az egy száraz évszak októbertől-júniusig jellemző. Vallási közösségeikből kiindulva nem tartozik a legbiztonságosabb területhez. Sokan azt mondják , hogy ott az emberrel még az is előfordulhat amire a legvadabb álmaiban sem gondolt. Kiutazás és az ottani élet fokozott óvatosságra int.
