Kezdőlap » Látnivalók » Nereidák – kútja

Nereidák – kútja

Pest város központjában 1717-ben elkezdték építeni a ferences templomát. Az építkezéséhez szükséges vizet az előtte lévő Barátok terének közepén fúrt kútból biztosították. A mintegy 30 évig húzódó építkezést követően az egyszerű faborítása köztéri kút az ott kialakított piac szükségleteinek kielégítését is szolgálta. A tizenkilencedik század elején a borítása elrohadt, düledezni kezdett.

1828-ban a város vezetése pályázatot írt ki egy új kút kialakítására, melynek feltételei között az szerepelt, hogy díszes ivókút talapzaton szobrászati művet kell felállítani.
A pályázatot Dunaiszky Lőrinc nyerte el, aki egykori akadémiai tanárának, Johann Martin Fischernek a bécsi Franziskanerplatzon lévő Mózes-kútját (Mosesbrunnen) utánozó tervvel vett részt (Mózes vizet fakaszt a sziklából). Ennek költségei meghaladták a városvezetés által erre szánt összeget.

A szobrászati építménnyel ellátott kút megvalósíthatóságát néhány évvel később új résztvevők tárták a városrendezéssel foglalkozó Szépítő Bizottmány elé. Uhrl Ferenc Morvaországból Pestre költözött szobrász és Fessl József kőfaragó mester ajánlotta, hogy helyi mészkövet használva kialakítják az általuk tervezett kutat.

Az 1835-ben átadott kút lábazata alsó részének sarkait un. akroterionok – ókori görög épületek oromzatainak sarkain alkalmazott díszítőelem – díszítik. Két átellenes oldalából kagyló alakú vízmedence nyúlik ki, amely fölött női fejként kifaragott vízköpő van. A kút talapzatának felső része négyzet alapú csonka gúla. Ennek falait delfin és szigony domborművek és vízköpők díszítik. A talpazaton szoborcsoport: két ellentétes irányba néző nő található. Ezek a Nereidák (más néven Najádok), a görög tengeristen leányai. Az egyik – fején korsót tartva áll, A másik nő félig térdel és vizet mer. A szobrok sóskúti homokkőből, a talapzat részei váci és csobánkai kőből készültek. Így sikerült megfelelően olcsó megoldást találni a klasszicista kútra.

1899-ben a Belváros rendezése során – az Erzsébet híd építésekor – a kútszobrot átszállították Kőbányára, és a Liget téren állították fel. A második világháború során, 1944-ben a szobor-együttes elpusztult.
1976-ban a pesti belvárost ismét átrendezték. A Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utca kereszteződésében kialakított aluljárónak köszönhetően a Ferenciek terét (akkor Felszabadulás tér) gyalogos forgalomnak adták át. Felvetődött az egykori kút elhelyezése a téren.

Az eredetileg sóskúti homokkőből formált szobrokat régi rajzok és fényképek alapján Győri Dezső bolgár mészkőből újrafaragta, és Szenczi Ottó, Schall József, Kapsza Miklós várostervezési munkájának segítségével eredeti helyére került

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Edinburgh vára – A skót szimbólum

Edinburgh városa felett egy sziklán emelkedik Skócia szimbóluma, Edinburgh vára. A kastély három részből áll. …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük