Életünk.com Ezeket is nézd:
Az Ördögsziget nevének puszta említése is félelemmel töltötte el egykor a bűnözőket. Francia nyelvterületen csaknem egy évszázadon át egyet jelentett a száműzetéssel. A mendemondák szerint az isten háta mögötti büntetőtelepről képtelenség volt megszökni, visszatérés pedig nem volt lehetséges. A dél-amerikai Francia Guyana partjainál található sziget a Salut-szigetek három tagjának egyike. A másik két szigeten szintén működött börtön, és a franciák a három szigetet hívták összefoglaló névként Ördögszigetnek.
A foglyokat az általuk elkövetett bűnök súlyosságától függően osztályozták. A tulajdonképpeni Ördögszigetet, mely a legnehezebben megközelíthető börtön elnevezése volt, elsősorban politikai foglyok és megátalkodott bűnözők lakták.
A büntetőtelepet 1852-ben alapították, a francia történelem igen eseménydús időszakában. 1851 decemberében III. Napóleon puccsot hajtott végre, és ideális megoldásnak tartotta egy itteni börtön létrehozását, ahová eltávolíthatja politikai ellenfeleit a színről. Emellett az új telepesek számára a hely lakóhelyet kínált a betegségekkel sújtott gyarmaton. A nyolcévnyi, vagy annál rövidebb időre elítélteknek ugyanennyi időt kellett a telepen tölteniük, míg azokat, akik ennél hosszabb idejű szabadságvesztést kaptak, sosem engedték haza.
Az Ördögsziget hírét két neves fogoly, Alfred Dreyfus és Herni Charriére is öregbítette. Az előbbi a Dreyfus-perként elhíresült justizmord áldozata lett, Charriére pedig pillangó címmel bestseller írt a szigeten szerzett tapasztalatairól.
A börtönt és épületeit 1946-ban felszámolták. A kúszónövényekkel benőtt, vadregényes épületet évente számos turista keresi fel.
