A broméliafélékhez különböző igényű növények tartoznak. Az egyik a meleg párás levegőt kedveli, míg a másik szárazságtűrő. Van talajon és fán lakó fajtája is. A fákon a fényigényesebbek élnek, amelyeknek kevesebb fényre van szükségük, azok a fák alsóbb részen élősködnek. A leveleik tőrózsát alkotnak, amelyek merev és bőrszerűek. A virágzás utána a levélrózsák elhalnak és sarjakat eresztenek. Néhány faj a levelei között tölcsér formájában összegyűjti a vizet, így a legszárazabb időben is biztosítja saját maga számára a szükséges vízkészletet. Ha a lakásban tartjuk, figyeljünk a tölcsérre, hogy mindig legyen a növénynek benne víz. A tölcsérben összegyűlt permetvíz, azonban káros a növényre.
Az epitifa fajokat parafára vagy ágakra kötözve is lehet nevelni, csak ezeket savanyú talajba kell ültetni és a sarjaikból szaporíthatóak.
A broméliáknak nagyon sok fajtájuk van, mint például a guzmán bromélia, amelynek levelei zöldek, hosszúak, fényesek, keskenyek, szalag alakúak és tőrózsát alkotnak. Kis gyökérzetet ereszt épp ezért nem szükséges átültetni. Télen virágzik, ezért vált népszerűvé a vásárlók körében. Trópusi igényei vannak, a meleget szereti. Kedveli a vízzel való permetezést. Ezt a fajtát is a tősarjakról lehet szaporítani.
A másik fajtájuk az Ananász, ez a növény a közkedvelt és gyakran fogyasztott gyümölcs dekoratív változata. Világos napfényes helyet kedveli. Szintén meleg kedvelő, kéthetente tápoldatos öntözővízre van szüksége a fejlődéshez. Illetve magas páratartalom mellett fejlődik a leggyorsabban.