Kezdőlap » Gyógyszerek » Milyen védőoltásokat kapnak gyermekeink?

Milyen védőoltásokat kapnak gyermekeink?

Mindenki fel tud sorolni legalább három oltást gyerekkorából, de már azelőtt védőoltásokkal bombázták szervezetünket, hogy arra emlékezhetnénk. A következőkben tekintsük hát meg a kisgyermekkori védőoltások mibenlétét.
Vannak kötelező és szabadon választott oltások, melyeket minden országban rendeletben írnak elő. A védőoltások arra szolgálnak, hogy megelőzzék a tömeges megbetegedést súlyos kimenetelű, szövődményekkel járó, maradandó károsodásokat és olykor halált okozó kóroktól. Magyarországon az EU-hoz igazodva több korhoz kötött kötelező oltás is van, ezért sok betegség okozta járványról itthon nem is hallhatunk.

Az első oltás, amelyet már az újszülöttek a kórházban megkapnak, az a BCG oltás. Ez megvédi a csecsemőket és kisgyerekeket a TBC (tubercolosis = tüdőgumókor) kórokozója által kiváltott gennyes agyhártyagyulladástól és a miliáris (egész testre kiterjedő) TBC-től. Ezt mindenki a bal felkarjába kapja, amely várhatóan 6 hetes és 6 hónapos kor között megered, vagyis egy kis piros, bőrből kiemelkedő domborulat lesz. Ha ez a megeredés elmarad, új oltás szükséges. Fontos ügyelni rá, hogy felnőttként a BCG oltás már nem véd, ezért elengedhetetlen a tüdőszűrésen való részvételünk.

A következő az úgynevezett DPT+IPV+HIB oltás, mely öt súlyos betegség ellen is véd. Ezek a diftéria (torokgyík), pertussis (szamárköhögés), tetanusz (merevgörcs), járványos gyermekbénulás és a Haemophilus influenzae B baktérium okozta gennyes agyhártyagyulladás. Ezt 2, 3 és 4 hónapos korban kapják a kicsik, ezután pedig másfél évesen kerül sor egy emlékeztető oltásra. Hat évesen újabb emlékeztető oltás van, ebben viszont már nem szerepel a HIB elleni hatóanyag.

2014-től van a kötelező oltások listáján a Pneumococcus elleni védőoltás, amely eddig csupán térítésmentesen kérhető volt. Igen gyakori baktériumfajtáról van szó, amely a gyermekek középfülgyulladásainak harmadáért tehető felelőssé. Legsúlyosabb szövődménye a Pneumococcus meningitis, vagyis agyhártyagyulladásos megbetegedés – jelenleg a második legnagyobb halálozási aránnyal jár. A vakcinát már 2 hónapos kortól be lehet adni a gyermekeknek, azonban teljesen más felépítésű, mint a felnőtteknek adható. A gyermekeknek adható, úgynevezett konjugált oltás immunmemóriát is kivált, ami a későbbiekben ellenállóbbá teszi őket a baktériummal szemben.
15 hónaposan esedékes az MMR oltás, ami a morbilli (kanyaró), mumpsz és rubeola (rózsahimlő) ellen véd.

A szabadon választható védőoltások:
• rotavírus ellen – hányást, hasmenést okozhat; csak 6 hónapos korig oltható a baba, mert később már nem ad védettséget
• Meningococcus C ellen – halállal vagy végtagvesztéssel is járható agyhártyagyulladást okoz a baktérium; 1 éves kor alatt 2, majd felette újabb 1 oltás szükséges, viszont ha csak 1 év fölött kezdjük az oltást, akkor csak egyet kell kapnia a gyermeknek
• bárányhimlő ellen – két oltás szükséges 6-10 hetes különbséggel
• kullancs által terjesztett enkefalitisz vírus ellen – súlyos agyvelő-, gerincvelő- és agyhártyagyulladást okozhat a vírus; az első 2 oltás után 9-12 hónappal később újabb vakcina beadása szükséges, majd 3-5 évente emlékeztető oltás kell. Fontos tudni róla, hogy nem véd a Lyme-kórtól, mert azt baktérium váltja ki.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Hogyan tároljuk a gyógyszereket?

Nemcsak a családoknál, de az egyedülállóknál, sőt még a kollégiumban lakó fiataloknál is előbb-utóbb felgyűlik …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük