Kezdőlap » Látnivalók » Milyen város Brugge, a belga Velence?

Milyen város Brugge, a belga Velence?

Sokak számára Brugge Európa egyik legromantikusabb városa, melynek házai szinte teljesen éppen őrződtek meg, a középkor hangulatát sejtetve. A várost csatornák hálózata szeli át, egészen velencei hangulatot árasztva, a lagúnák a szerelmesek kedvelt látogatóhelye.
Történelme:
Mióta I. Boudewijn, Flandria első grófja 862-ben a kalózok elleni védekezést erősítendő a parton erőd öt építtetett, egyre több kereskedő telepedett le itt, és tartott vásárokat. Brugge gyorsan
a Franciaország, Anglia, Olaszország, Németország, sőt Oroszország közötti kereskedelem színterévé vált. Különösen az angol kapcsolat volt fontos, hiszen onnan érkeztek az alapanyagok a számos flamand posztókészítő számára. Brugge az évszázadok folyamán elegáns, jómódú várossá fejlődött.
De sorsa ekkor különös fordulatot vett. A “Swin”, a város tengeri kijárata egyre jobban elzátonyosodott.
Belekezdtek ugyan egy külső kikötő építésébe, és az árukat ott kisebb hajókra rakodták át, de mindhiába. Brugge rövid időn belül elveszítette előkelő szerepét, mégpedig a szomszéd, Antwerpen javára. Szürke várossá vált, ahogy a krónikások írták. De pont ez az, ami ma újra érdekessé teszi Brugge-t, hiszen teljes városrészek fejlődése rekedt meg valamikor a középkorban.

A “Swin” ma értékes természetvédelmi terület csodálatos homokdűnékkel, amelyekről szép időben csodálatos kilátás nyílik. Mára a szürkeségnek természetesen semmi nyoma nem maradt. Brugge 119 000 lelket számláló, romantikus és élénk tartományi főváros,
és mindenképpen megér egy egynapos kirándulást Brüsszelből.
A legjobb, ha gyalogosan fedezzük fel a várost. Brugge kiterjedése viszonylag oválisnak mondható, amely megkönnyíti a tájékozódást. A város egyik szimbóluma az 1398-ban épült lőportorony, amely az egykori kikötőmedence, a festői Minnewater
partján áll. Néhány lépésnyire innen található a Begijnhof. Ebben az 1245-ben alapított egyszerű intézményben ma bencés rendi apácák élnek, akik azonban a beginák bézs színű viseletét hordják. A rend a XII. században jött létre, és eredetileg mindössze jómódú, jámbor asszonyok laza összefogása volt, amely csak később
alakult szervezett közösséggé.

A katolikus egyház mindig szkeptikusan tekintett a beginákra, mert megtartották vagyonukat, és maguk is rendelkeztek azzal. Ezenkívül ugyan szüzességi fogadalmat is tettek, de fenntartották maguknak a jogot, hogy azt bármikor visszavonhassák. A pápák ezzel a női önállósággal szemben tanácstalanok voltak, és ezért többször is eretnekséggel vádolták a Begina-rendet. 1311-ben be is tiltották, tagjait pedig üldözték. Begijnhof/Béginage néven több ismert
flamand városban is megtalálható ez a vallási közösség. A Begijahof egy része ma múzeumként látogatható. A berendezés a XVII. századból származik, és hű képet
ad e különleges rend hétköznapi életéről.

Brugge központját évszázadok óta a piactéren álló Belfried határozza meg. A torony eredetileg a tűzőrség székhelye, valamint a városi levéltár volt, itt őrizték a pecséteket és az iratokat. A XIII. század közepén a fából ácsolt tornyot lecserélték egy 83 méter magas téglatoronyra, amelyben egy harangmű is helyet kapott.
Ha sikerül megmásznunk a 366 lépcsőfokot a csúcsig, akkor élvezhetjük az egész városra nyíló csodálatos kilátást. A főtéren álló Stadhuis (Városháza)
az egyik legrégebbi, máig fennmaradt gótikus belga városháza. 1376 és 1420 között épült, feltűnő a karcsú homlokzata és az azon látható kecses tornyocskák. Érdemes megnézni a Schöffen-terem (XlV. század) tölgyfából készült bordás kereszt boltozatát.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Bahrein avagy a futamok szigete

Gyönyörű ország, ám közel sem olyan békés, mint ahogyan azt gondolnánk. Szinte nincs olyan év, …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük