Magyarországon a tél beköszöntével, december elejétől, a hagyományoknak megfelelően kezdetét veszik, a különféle népszokások, amelyek szorosan kötődnek a szent ünnephez.
Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó szokások nélkül. Lassan feledésbe merülnek, pedig szüleink, nagyszüleink korában még élő népszokások voltak. Nagymamám mesélt sokat róluk, a teljesség igénye nélkül nézzük át azokat, amelyek leginkább feledésbe merültek.
A mendikálás a mendieare szóból ered, aminek magyar fordításban koldulás a jelentése. Elsősorban a gyerekek jártak adományt kérni, gyűjteni, kisebb nagyobb csoportokba verődve. Bekéredzkedtek családokhoz, karácsonyi énekeket énekeltek, némi ajándékért cserébe.
Kántálásnak nevezték a karácsonyi énekes, verses köszöntőt. A kántálók énekekkel köszöntötték a ház lakóit. Elsősorban a felnőttek jártak kántálni este, az éjféli óráig.
A betlehemezés Jézus születését bemutató egyházi eredetű népi játék, pásztoroknak öltözve, jászollal jártak házról-házra a szereplők, énekekkel, versekkel elevenítették fel Jézus születését. Ma inkább gyerekek körében elterjedt a betlehemezés.
A regölés lényegében köszöntés, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt, különféle jókívánságokat és énekeket adtak elő a ház lakóinak. István napjától újévig jártak a regösök. Ma már feledésbe merült szokás.
A borszentelést is karácsonyi népszokásként tartják nyilván. Nagy jelentőséget tulajdonítottak neki, december 27-én Szent János napján, bort vittek a templomba, hogy azt a pap megáldja-megszentelje. Ennek a bornak mágikus erőt tulajdonítottak, betegséget gyógyítottak vele, mind embereken, mind állatokon.
Címkékelfeledett karácsony népszokások szokások ünnep
Ezt mindenképpen olvasd el!
Hogyan készítsünk karácsonyi párnát?
Nehéz kényelmes párnát találni üzletekben. Többnyire jól néznek ki, ezzel nincs is baj, viszont fél …