Kezdőlap » Jog » Mi a macedón – görög névvita?

Mi a macedón – görög névvita?

A Jugoszláviától való függetlenedés ügyében 1991. szeptember 8-án tartottak népszavazást, az egyik akkori Jugoszláv tagköztársaságban Macedóniában. A voksolók 95,5 %-a a függetlenedés mellett szavazott és 1991. szeptember 11-én ki is hirdették a Macedón Köztársaság új alkotmányát.
Az újdonsült államalakulat déli szomszédja, Görögország, azonban azonnal tiltakozni kezdett az alkotmányba is belefoglalt Macedón Köztársaság elnevezés ellen. Szerintük az azonos nevű észak – görög tartomány nevének felvételével a Macedón köztársaság területi igényeit fogalmazza meg Görögországgal szemben. Tehát Görögország nem az új államalakulat létrejöttét kritizálja, hanem annak nevét tartja elfogadhatatlannak.
A Macedón Köztársaságot a nemzetközi közösség nagy része – görög befolyásra – nem fogadta el független államként, amíg a névvitát el nem döntik. Így az Európai Közösség, melynek Görögország 1981 óta tagja, is visszautasítóan nyilatkozott. Persze ez a későbbiekben megváltozott. Mikor a főleg nyugat – európai hatalmak parttalannak kezdték érezni, sorban elfogadták Macedóniát Macedón Köztársaság néven. 2004 novemberétől az USA is Macedón Köztársaság néven ismeri el az államot. 2000-től kezdve az ENSZ tagállamok nagy része elfogadta az elnevezést.
1993 áprilisában a Macedón Köztársaság Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) néven belépett az ENSZ-be. Ezt az ideiglenes nevet a görögök nem érezték sértőnek, a macedónok azonban annál inkább. Az elnevezés nem csak az országot, hanem lakóit is átmeneti identitásúakká, sehová sem tartozókká degradálta.
A Macedón Köztársaság zászlaján szereplő csillag vagy nap ősi makedón jelkép, melyet a Makedónia nevű görög tartomány is használ. A görög követelések között szerepelt az is, hogy ezt a jelképet cseréljék le. Azonban a Macedón Köztársaság erre nem volt hajlandó. Így Görögország kereskedelmi embargót vezetett be északi szomszédja ellen. Mivel az erőtlen Macedón Köztársaságot az ENSZ Jugoszlávia ellen bevezetett embargója is gyengítette gazdaságilag csőd közeli állapotba ért. 1995 szeptemberében ért végül véget az embargó, mikor az ENSZ közvetítésével a két ország ideiglenes megállapodást kötött: A Macedón köztársaság megváltoztatta lobogóját és módosított az állam határain kívül érő macedónokra vonatkozó passzusokat az alkotmányban. Ekkor állapodtak meg abban is, hogy Görögország nem fogja hátráltatni a Macedón Köztársaság nemzetközi szervezetekhez való csatlakozását.
Mikor a Macedón Köztársaság meghívást kapott a NATO-ba Görögország ezt vétózta. Semelyik kompromisszumos megoldást nem támogatta, kitartott eredeti, akkorra majdnem 20 éves álláspontja mellett. Így a 2008-as bukaresti NATO csúcsról a macedón küldöttek eredmény nélkül távoztak.
Mint már említettem a vita parttalanná vált, a helyzet persze azóta sem változott. A nemzetközi közösség a mai napra a vitát szürreálissá, abszurddá minősítette és kikerült a legismertebb, legfontosabb problémák köréből. A konfliktus azonban legkevésbé sem abszurd, ha nem diplomáciai, gazdasági vagy nemzetközi jogi szempontból, hanem frissen alakult, saját identitását állandóan definiálni (vagy újradefiniálni) kényszerülő államok szempontjából nézzük.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Milyen jogi következményei vannak a házasságkötésnek?

A házasságot a hazai jogszabályok még csak férfi és nő között engedik meg, tehát a …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük