Életünk.com Ezeket is nézd:
A feketegyökér Magyarországon még egyáltalán nem elterjedt zöldségféle, egyelőre inkább Nyugat-Európában ismert növény. Megjelenésében nagyon hasonlít a többi gyökérzöldségre: hosszú, törékeny és nem túl vastag karógyökeret fejleszt, a föld fölött tőlevélrózsából nőnek ki a levelei, melyek hasonlítanak a lándzsás útifűre, csak annál jóval nagyobbak. Valójában a növény maga egyébként az őszirózsafélék közé tartozik. Kétéves növény, azaz az első évben csak növekszik, virágot és termést pedig a második évben hoz, hasonlóan a petrezselyemhez, répához. Megenni csak az első évben érdemes a gyökerét, később már nagyon fás és rágós.
Tavasszal érdemes vetni 20-30 cm-es sortávolságban egymástól. A gyökerek nagyon könnyen törnek, törés után pedig fehéres nedvet engednek magukból és rágósak lesznek, ezért az a cél, hogy a gyökereket egyben sikerüljön kiszedni. Ehhez egy kicsit ügyeskedni kell. Ássunk egy ásónyomnyi sort az első sor feketegyökér mellett, majd az ásó lapját nyomjuk a földbe a sor mögött amilyen mélyen csak tudjuk, és fordítsuk át a növényeket az előzőleg kiásott nyomvonalba. Így, hacsak nem nőttek a gyökerek tényleg hatalmasra, jó eséllyel épen sikerül kiszedni őket.
A gyökerek megtisztítását folyó víz alatt végezzük, mivel a sötét héj nagyon könnyen beszínezi a kéz bőrét. Ezután daraboljuk ujjnyi méretűre és tegyük citromos vízbe, hogy megőrizze a színét. Elkészíthetjük levesben főzve, párolva, kirántva vagy sütve. Finom, édeskés íze van, egy kicsit mogyorós beütéssel.
