Életünk.com Ezeket is nézd:
Thesszália északnyugati részén termékeny síkságok terülnek el. Keletről hátterükben A Píndosz-hegység és az alföldet átszelő nagy Pineiosz folyó. A hegység lábához érve különös látvány tárul a szemlélő elé. Óriási szürke sziklaszirtek kőerdőként magasodnak. Ezekre a megközelíthetetlennek tűnő, csipkés sziklatornyokra épültek a Meteorák kolostorai. A sziklák között megbúvó, természet formálta barlangokba már a 9. században szerzetesek költöztek, de a kolostorépítkezések csak a 14. században kezdődtek el. Akkorra a Bizánci Birodalom elvesztette korábbi erejét, és a térségbe többször is betörtek a törökök. A biztonságra vágyó remeték egy csoportja ezért a Kalambaka közelében levő sziklákra költözött.
1356-ban engedélyt kaptak arra, hogy templomot emeljenek. Az évek során aztán egyre több épület készült el a mára Nagy Meteora néven ismert együttesből. A közösség folyamatosan bővül, összesen huszonnégy kolostoruk épült fel, amelyre kötélhágcsókon és a magasból visszahúzható falétrákon lehetett feljutni. A kolostorok mindegyike önálló életet élt, egyénileg gazdálkodott. A kolostorok révén az ország török megszállása alatt is sikerült megőrizni a hellén hagyományokat, így Görögország végül nem olvadt bele az Ottomán Birodalomba. Kalambakában hat kolostor üzemel, amelyek szabadon látogathatók. A zárdák tele vannak pazar műalkotásokkal és kézműves remekekkel, az ortodox vallási és kulturális hagyományokat pedig tovább őrzik az itt élő szerzetesek és nővérek.
