Magyar Állami Földtani Intézet a főváros XIV. kerületében, Zuglóban található (Stefánia út 14.).
A Magyar Királyi Földtani Intézet néven 1869-ben alakult elsősorban az önálló hazai geológiai felvételezések végzésére.
Ez idő óta számos áttekintő és összefoglaló térképet adott ki a hazai földről, nyersanyagairól, vízföldtanáról, laboratóriumokat hozott létre, nagyszámú tanulmánnyal gazdagította a szakirodalmat. Élén kezdettől nagyhírű tudósok állottak, mint pl. Böckh János, Lóczy Lajos, Nopcsa Ferenc, Böckh Hugó, ifj. Lóczy Lajos. 2007-ben 113 személy dolgozott az intézetben, akiknek több mint fele kutató volt (72 fő). 2012-ben az akkor alakult Magyar Földtani és Geofizikai Intézet része lett.
A Földtani Intézet épülete: magasföldszintes + kétemeletes szabadon álló ház, 1+4+1 ablakkal, középrizalitos homlokzattal, két alacsony saroktoronnyal, háromszögű oromzattal, 2-2 ablakos szárnyakkal. Oldalhomlokzata 10 ablakos. Az oldalhomlokzatokon az ablakok formája azonos a főhomlokzatéval Az épület szimmetrikus, mindkét oldala azonos.
A főhomlokzat előtt érdekesen formált kerítése van, téglaoszlopok között kovácsolt vasrácsos kerítés emelkedik. Az építészetileg kiképzett kerítésének sarkán Stróbl Alajos műve, egy 200 x 250 cm ruszkiczai márvány keretben háromnegyedes férfialak, Böckh János szoborportréja látható, felirata: ‘BÖCKH JÁNOS’. Ő lett 1882-ben az intézet második igazgatója.
Tetőgerinceit erőteljes mintázatú színes kerámia díszíti. A szárnyakat nyeregtető borítja. A középső részt és a rizalitok széleit magas sátortetők takarják. A közbülső tető csúcsán egy kerámiából megformált Földgömb látható. A tető szélei csipkézettek, felületüket mázas Zsolnai-kerámia burkolja.
A magyaros-szecessziós építészet alkotása, Lechner Ödön műve (1898-99).