Kezdőlap » Betegségek » Legfontosabb szállítónk: a vér

Legfontosabb szállítónk: a vér

Ha nem üzleti szállításról beszélünk, és nem nyakkendős csoportban dogozzuk ki éppen a legmegfelelőbb stratégiát, esetleg nem csomagot vagy egyéb küldeményt várunk, az a fogalom, hogy szállító, elég sokfélét jelent ahhoz, hogy bővebb definíciót keressünk hozzá.

Pedig saját szervezetünk rejti a legfontosabb szállítóeszközt, amit valaha is kitaláltak.
A vérünkről van szó, aminek fő feladata, hogy oxigént, szén-dioxidot, tápanyagokat, vizet és egyéb oldott anyagcsereterméket szállítson, s ami lényegében a gerinces és gerinctelen állatok fő testnedve, alapjában véve egy folyékony szövet.
Saját úthálózata van: erekben folyik, a szívtől a test felé ( ezek a verőerek), és a testtől a szív felé ( ezek a vénák vagy visszerek).

Minden felnőtt embernek átlagosan öt liter vére van, illetve tartalékolunk különféle szervünkben is úgy fél litert belőle, mely baj esetén mobilizálódni képes. Ilyen tartalékhelyek a máj, a lép, a szív, a tüdő, és néhány egyéb hasi szervünk is.
A vérünk nagyon bonyolult rendszerből épül fel: sejtes elemek és vérplazmák alkotják.

A sejtes elemek egyik fontos része a vörösvértestek: a vörös csontvelőben képződnek, érésük kb. 7 napig tart. Egy felnőtt ember vérében 4-5 millió van belőlük, a férfiakéban kicsit több. S hogy miért olyan fontosak? Ők szállítják az oxigént, de a széndioxid szállításában is szerepük van. Hemoglobin-molekulák szintetizálódnak bennük, melyek vas tartalmuknál fogva szintén oxigént szállítanak.
Élettartamuk átlagosan 120 nap, és lépünkben és a májban bomlanak le. A vér térfogatának 45%-át ők teszik ki, ezt mérik, amikor a hematokrit értéket nézik a laborban.
Másik ismert sejtes elem a vérünkben a fehérvérsejt. Megijedünk, ha a labor azt mutatja ki, hogy sok, de az is rossz, ha kevés. Miért is lényeges ez az alkotóeleme a vérnek? A fehérvérsejt sejtmaggal rendelkező, mozgásra képes elem. Fontos szerepe van a szervezet védekezésében, a felesleges sejttörmelék és más, vérplazmában oldhatatlan anyag eltávolításában. Átlagosan 4000-10000 fehérvérsejtünk van.

Három nagy csoportja van a fehérvérsejteknek:

Glanulociták: a vörös csontvelőben keletkeznek, sajátos tulajdonságuk, hogy képesek átlépni az érfalon. A neutrofilek kis méretű idegen anyagokat kebeleznek be, az eozinofilek és a bazofilek pedig túlérzékenységi ( pl. allergiás) reakcióban játszanak szerepet.
Monociták: szintén a vörös csontvelőben képződnek. Érett sejtjeik kivándorolnak a szövetek közé. Nagyobb méretű idegen anyagokat falnak fel.
Limfociták: más néven nyiroksejtek, szintén a vörös csontvelőben keletkeznek, de fejlődésük a nyirokszervekben válik teljessé. Közéjük tartoznak a T és – B limfociták, valamint a természetes ölősejtek.
Az utolsó, de nem kevésbé fontos sejtes eleme a vérnek a vérlemezkék: az un. trombociták a vörös csontvelőben keletkeznek, főleg a csöves csontjainkban. Átlagosan 150-400 ezer van belőlük. Szerepük elsősorban a vérzéscsillapításban van. Úgy dolgoznak össze, mint egy jól szervezett gyár: amikor a vérerek sérülnek, a levegővel való kapcsolódásuk hatására a vérlemezkék szétesnek. Elindul egy bonyolult vegyi folyamat, aminek a végén alvadékot fognak létrehozni, ami megakadályozza a további vérzést. Ebben az alvadékban felgyülemlenek a fehérjék, a fehér – és vörösvérsejtek, és létrejön a var, amit mindannyian ismerünk egy-egy sérülés után. Ha az alvadékból sárgás színű folyadék szivárog, az a vérsavó.

A vér nem sejtes része a vérplazma. Nagyon fontos szerepe van a vérben. Csaknem 90%-a víz. A többi ionok és szerves molekulák. Benne az ismert anyagok: kálium, kalcium, nátrium, klorid és hidrogén-karbonátok, de nagy mennyiségben tartalmaz plazmafehérjét is, albuminokat, globulinokat, mely utóbbi a szállításban és védekezésben játszik szerepet, illetve fibrinogént, ami a véralvadásunkkor dolgozik.
Ezen kívül a vérplazmák tartalmaznak enzimeket, például a foszfatázt, amit azok ismernek jobban, akik cukrosak vagy pajzsmirigy problémájuk van, hormonokat, például tesztoszteront vagy inzulint, koleszterint, glükózt, trigliceridet vagy húgysavat. Sok-sok olyan alkotórész, amit vizsgálnak egy-egy laborszűrés alkalmával, de nem tudjuk, mire való, és hol található bennünk.
A vér szerepe sok esetben lehet nagyon fontos, akár életmentő is. Transzfúzió alkalmával például, amikor más vérét használják fel egy beteg ember számára. Ha csak úgy találomra tennék ezt, többet ártanának, mint használnak. Ezért a megfelelő vért csak annak lehet adni, akinek a vére kész a befogadásra. Ezért vérünket a Vér-transzfúziós Társaság az antigének alapján 29 csoportba sorolja. A két legismertebb vércsoport rendszer az AB0 és az Rh.
Az előbbi alapján négyféle lehet az emberek vére: A, B, AB vagy 0. Hogy melyikbe tartozunk, a

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Mit együnk, ha túl sok a sav a szervezetünkben?

A szervezet túlsavasodása világméretű méreteket öltött az elmúlt évtizedekben. Ennek oka elsősorban a táplálkozásban keresendő. …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük