A Low Carb, vagyis alacsony szénhidráttartalmú táplálkozási formák, diétás módszerek évtizedek óta népszerűek. A legújabb divat a Slow Carb – azaz, a lassú felszívódású szénhidrátokat tartalmazó étrend, amelyben a rostok játszanak fontos szerepet. A rostokat régen is fontosnak tartották, azonban a fehérjediéták elterjedésével fokozatosan elveszítették a jelentőségüket a tudatosan táplálkozók szemében. A Slow Carb diétákban a rostfogyasztás újra a középpontba került.
Az élelmi rostok szerepe a táplálkozásban korántsem számít új ismeretnek. A magas rosttartalmú élelmiszereket tovább kell rágnunk, hamarabb, és nagyobb mértékben telítik a gyomrot, így már kisebb adag ételtől jóllakunk. A rostok serkentik a bélműködést, ezenkívül a gyomorban vizet kötnek meg, felduzzadnak – így a jóllakottságérzet tartósan megmarad. A rostban gazdag élelmiszerek javára írható az is, hogy általában a zsírtartalmuk kifejezetten alacsony.
A cukrot tartalmazó ételek fogyasztása után a vércukorszint gyorsan növekszik, amire a hasnyálmirigy nagy mennyiségű inzulin kiválasztásával reagál. Az inzulin miatt a vércukorszint rövid időn belül visszaesik az étkezés előtti, alacsony szintre. A rostban gazdag táplálkozás segít megakadályozni a vércukorszint ingadozását. A szervezet a zsírraktáraiban tárolt energiát kizárólag alacsony inzulinszint esetén használja fel.
A rostban gazdag élelmiszerek közé tartoznak a teljes kiőrlésű gabonákból készült termékek, az olajos magvak, a magok, gyümölcsök, zöldségek, és hüvelyesek. Az ajánlott napi rostbevitel körülbelül 30 gramm, aminek ideális esetben az egyik fele gabonákból, a másik fele gyümölcsökből, és zöldségekből származik.