Kezdőlap » Jog » Különböző mércék a gyűlöletbeszédben

Különböző mércék a gyűlöletbeszédben

A világ egy-egy országában máshogy ítélik meg és el a gyűlöletkeltés megjelenési formáit. Az Amerikai Egyesült Államokban a legszélesebb körű a szólásszabadság, ami azt jelenti, hogy Amerikában csak akkor lépnek fel a hatóság emberei, ha a megnyilvánulás, a közlés azonnali, erőszakos fellépésre uszít, vagy agresszív cselekvést vált ki a hallgatókból. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága az úgynevezett „nyilvánvaló és közvetlen veszély” tesztjét alkalmazza a faji gyűlöletbeszéddel kapcsolatos ítéletekben. A kérdés az, hogy a világhálón megvalósulhat-e ilyesfajta veszély.

Németországban az amerikai fellépésekkel ellentétben inkább igyekeznek megakadályozni a faji gyűlöletkeltésre uszító megnyilvánulásokat. Az európai országban a holokauszttal kapcsolatos tények tagadása, vagy kisebbítése a leggyakoribb – ezek az úgynevezett „Auschwitch-hazugságok.”

Az egyre többször előforduló holokauszt tagadás miatt a német büntető törvénykönyv szigorítására volt szükség – 1994-ben. Az új szöveg izgatásról szóló paragrafusa új megvilágításban tüntette fel a bűncselekmények értelmezését. A merevebb törvényszöveg szerint az, aki másokat alacsonyabb rendű emberként kezel – ellenük erőszakoson lép fel, vagy önkényes fellépésre uszít – vét a büntető törvénykönyv ezzel kapcsolatos rendelkezései ellen.

Magyarország Büntető törvénykönyve a nagy nyilvánosság előtt elhangzó, gyűlöletre uszító megnyilvánulásokat közösség elleni izgatás néven bünteti, illetve bünteti a holokauszt tagadást is. Kukorelli István magyar jogtudós szerint hazánk sajátos és egyedi történelmi múltja inkább a véleménynyilvánítás szabadságának fokozottabb védelmét igényelné.

A magyar Alkotmánybíróság egyik határozata szerint: „Aki uszít, nem az értelemhez szól, hanem a primer ösztönöket célozza meg, mások érzelmi világára kíván hatni a szenvedélyek felkorbácsolása révén, számolva azzal, hogy a felszított, ellenséges indulatok kitörhetnek, és fékezhetetlenné válhatnak.” Az Alkotmánybíróság szerint akkor kell fellépni a gyűlöletbeszéd ellen, ha az a köznyugalmat zavarja, illetve akkor, ha a megnyilvánulás erőszakos reakciót vált ki.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Mindenkinek joga van a szabadsághoz

Minden embernek joga van a gondolathoz, a saját vallásának gyakorlásához, a békés gyülekezéshez és a …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük