Kezdőlap » Jog » Közvetítői eljárás a büntetőjogban

Közvetítői eljárás a büntetőjogban

A közvetítői eljárás, más néven mediáció lényege, hogy a felek peren kívül egyezzenek meg, így a vita gyorsabban, hatékonyabban, és alapesetben mindenki számára megnyugtatóbban zárulhat le.
A büntetőügyekben természetesen kicsit más a helyzet, hiszen ott terhelt és sértett állnak egymással szemben. A jelenlegi büntetőeljárás szabályai szerint, amennyiben – törvényben szabályozott esetekben – a sértett és az terhelt közvetítői eljárás keretein belül meg tudnak egyezni egymással a bűncselekménnyel okozott kár és egyéb sérelmek jóvátételével kapcsolatosan, úgy az a terhelt elleni eljárás megszüntetését, illetőleg a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét alapozhatja meg.

Hogyan is néz ki egy ilyen eljárás?

Elsősorban fontos megjegyezni, hogy közvetítői eljárásra minden esetben csakis akkor kerülhet sor, ha arra minden érdekelt fél önként vállalkozik. Értelmetlen lenne egyáltalán próbálkozni a megállapodás létrehozásával, ha bármelyik fél nem nyitott egy ilyen megoldásra. Így a büntetőeljárás keretén belül sem lehetséges a közvetítői eljárásra utalás, ha vagy a terhelt, vagy a sértett nem járul hozzá/vállalkozik rá.

Amennyiben azonban mindkét fél részéről megvan a hajlandóság, és a törvény is az adott esetre vonatkozóan lehetőséget ad erre, az ügyész vagy a bíróság közvetítői eljárásra utalja az ügyet. Ilyenkor a felek egy semleges harmadik fél (a közvetítő, vagy idegen szóval mediátor) közreműködéssel, egyenrangú partnerként, személyesen és párbeszédet folytatva kísérelhetik meg a konfliktus megoldását, és közösen, mindkét résztvevő számára elfogadható jóvátételben állapodhatnak meg. Ez mindenkinek jó: a terhelt számára ez az eljárás megszűnését, vagy legalábbis jóval enyhébb kimenetelét eredményezheti, a sértett részére pedig a kárának megtérülését, sérelmének jóvátételét, és valamiféle megnyugvást jelenthet. A bűncselekménnyel kapcsolatban felmerült anyagi kárát természetesen egyéb jogi úton is megkísérelheti érvényesíteni, de az egy jóval hosszadalmasabb folyamat, és nem is feltétlenül járna teljes körű sikerrel.

A közvetítő mindenképpen egy, a felektől független és az ügyben pártatlan személy, akit az Igazságügyi Szolgálat „delegál”. A közvetítőt bármilyen információra vonatkozóan, melynek az eljárás folyamán birtokába jut, szigorú titoktartási kötelezettség terheli, ő ezen tényekre, körülményekre nem hallgatható ki. Ez is biztosítja azt, hogy amennyiben a megállapodás mégsem jönne létre, ezen az eljáráson elhangzott kijelentések és ígéretek a későbbi büntetőeljárásban semmilyen formában ne legyenek felhasználhatóak.

A jóvátételt nem kizárólag, illetőleg nem feltétlenül pénzben kell érteni: bármi ide tartozhat, a bocsánatkéréstől kezdve a személyes segítség felajánlásán át, az egyéb erkölcsi elégtételig. A lényeg, hogy a sértett által elfogadott módon és mértékben kell a jóvátételben megállapodnak, és annak teljesítését haladéktalanul el is kell kezdeni.

Az eljárás közvetlenebb, személyesebb, mint amit bármilyen per biztosítani tudna, így nagyobb eséllyel vezet pozitív, mindenki számára kielégítő eredményre.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Mindenkinek joga van a szabadsághoz

Minden embernek joga van a gondolathoz, a saját vallásának gyakorlásához, a békés gyülekezéshez és a …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük