Kezdőlap » Kert » Komposztálás – mit szabad és mit nem?

Komposztálás – mit szabad és mit nem?

Somogy kistelepülésein napjainkban elterjedtté vált a pályázat keretében térítésmentesen kapható komposztálókeret, vagy köznyelven típustól függetlenül: komposztálóláda használata. Általában ingatlanonként egy vagy két darabhoz lehet hozzájutni azzal a feltétellel, hogy tulajdonosa rendeltetésszerűen használja legalább öt évig. De hogyan kell használni, hogy valóban komposzt legyen a végeredmény? Ehhez szeretnék tanácsot adni cikkemben.

Általános iskolai tananyag, hogy a különböző növények táplálékot a napsugárzásból és a talajból felvett tápanyagokból készítenek maguknak. A talaj ennek köszönhetően (is), ezért egy idő után kimerül, pótolni kell az elhasznált anyagokat. A legegyszerűbb módja ennek, hogy a fák, bokrok lehullott leveleit, lenyesett ágait, a felhasználásra nem kerülő haszonnövények darabjait összegyűjtsük: ezekből lesz a komposzt.
Mit lehet komposztálni? A szerves eredetű anyagokat.

Konkrétabban?
• A konyhában keletkezett hulladékok, mint a krumplihéj, a kávézacc, a tojáshéj, az almacsutka… A hiedelmekkel ellentétben a dió és a banán is alkalmas nyersanyag, bár magas savtartalmuk miatt lassabban bomlanak le, több idő kell a komposzt elkészüléséhez.
• A szobákban keletkezett szerves hulladékok, mint a szobanövény elszáradt levele, az elhervadt virágcsokor, a (nem színes) papír, a haj, a köröm…
• A kertben keletkezett hulladék, mint a levágott fű, a lehullott levelek, felhasználásra nem kerülő gyümölcsök, a házi kedvenc után visszamaradt ürülék…

Mik a kivételek?
• A főtt ételmaradék (elpusztítására tartsunk tyúkokat, esetleg főzzünk kisebb adagokat), a csontok.
• A hamu (felborítja a szén-nitrogén egyensúlyt).
• Az üveg, a fém, a műanyag (nem szerves anyag egyik sem).
• Beteg szobanövények, haszonnövények darabjai, mert fertőző lehet a komposzt a későbbiekben.

Mire figyeljek?
A komposztálás során a begyűjtött nyersanyagokat különböző mikroorganizmusok, giliszták és egyéb élőlények bontják alkotórészeikre. A feladat, hogy ezeknek a megfelelő környezetet biztosítsuk: enyhén nedves, szellős helyre van szükség a komposztnak,például a kerítés tövébe, vagy nagyobb fa alá, lehetőleg kényelmesen megközelíthető helyre. Ha napra tesszük, kiszáradhat, ha eső érik, berohad…
Rothadás akkor is előfordulhat, ha maga a komposztanyag nem tud átszellőzni, ezért a fűnyesedékhez (nagy víztartalmú anyag) például tegyünk erősebb, száras anyagot: ágakat, gallyakat, esetleg forgácsot – ezeket egyébként vázanyagoknak nevezzük.

Könnyebb a dolguk apró segítőtársainknak, ha nem nagy darabos hulladékot dobunk a komposztba: célszerű mindent legalább öt centis darabokra összeaprítani.
Három-négyhavonta a szorgalmasabbak megforgathatják a komposztjukat, (bevallom, én csak egyszer szoktam), ekkor már egy-másfél év alatt természetes, tápláló anyagot kapunk, esetemben két évet kellett várni az első adag komposzt használhatóvá válására.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Milyen kártevői vannak a pázsitnak, gyepnek?

A gyepesítés évekre szól. Aki szép pázsitot akar, annak a talaj tápanyagellátásán, vízrendezésén, a gyep …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük