Kis karácsony, nagy karácsony

A karácsony az egyik legfontosabb keresztény ünnep világszerte. Ilyenkor Jézus születését ünnepeljük, bár a kutatók azt mondják, Jézus nem karácsonykor született, ugyanis születésének napja, majdnem egy napra tehető kereszthalála előtti szenvedésével, valószínűleg március 25. körül születhetett. Eleinte a keresztények nem ünnepelték Jézus születését, sőt, meg sem próbálták kideríteni, mikor is született. A 4. századtól már vannak róla emlékek, miszerint ünnepelték, de nem karácsony, hanem epifánia néven, és vízkereszt napján, január 6-án. Később, az első nikaiai zsinat 325-ben úgy dönt, hogy átteszi az eseményt december 25-re, bár az örmény egyház még mai napig is január 6-án ünnepli.

Miután a kereszténység államvallássá válik, mert I. Constantinus római császár kiadja a milánói ediktumot, Jézus születését hivatalos ünneppé nyilvánítják, valamint a kereszténység is egyre nagyobb mértékben kezd elterjedni. A nikaiai zsinat szerint ez az ünnep a szeretet, a békesség, a család és az összetartozás, valamint a szülőföld ünnepe is. A nem keresztény emberek ennek a határozatnak az értelmében ünneplik a karácsonyt, nem pedig Jézus születéseként. A Biblia szerint Jézus az a megjövendölt Messiás, aki majd megváltja bűneitől az emberiséget. A hit szerint Jézus egy istállóban született, mert Augusztus római császár népszámlálást rendelt el, és mindenkinek oda kellett mennie, ahonnan származott.

Mária és József Betlehemből származott, ezért odautaztak, de mire odaértek, már minden ház el volt foglalva, és sehova sem fogadták be az állapotos Máriát. Ezért egy istállóba mentek Józseffel, és itt született meg a kis Jézus. Mária betakargatta, pólyába tette, és jászolba fektette. A napkeleti bölcsek amint meglátják Jézus csillagát az égen, elmennek Jeruzsálembe, Heródes király udvarába, és tőle kérdezik meg, hogy hol született meg a zsidók királya. Heródesen nyugtalanság lett úrrá, és azt mondta a bölcseknek, menjenek Betlehembe, és ha megtalálták a gyermeket, mondják el neki, hogy hol van, hogy ő is imádhassa. Eközben három pásztor is érkezett a kisdedhez, valamint megérkeztek a napkeleti bölcsek is. Később, mikor Heródes király tudomást szerzett a kisded hollétéről, elrendelte, hogy a két éven aluli gyermekeket öljék meg. Jézus megmenekült. Erre a történetre épül a keresztény hitvallás, és december 25-én ezt az eseményt, Jézus születését ünnepeljük. Fontos megemlíteni, hogy a karácsonyt megelőzi az adventi időszak. December 25. előtti 4. vasárnapon kezdődik, és karácsonyig tart. A hagyomány szerint, díszes koszorút készítenek, amire 4 darab gyertya kerül, három lila és egy rózsaszín, és minden vasárnapon meg kell gyújtani egyet. Ennek jelentése, hogy a lila az összeszedettséget, a bűnbánatot és a szent fegyelmet jelenti a katolikus egyházban. A rózsaszín pedig azt jelenti, hogy az Úr eljövetele közeledik, valamint az örömöt szimbolizálja. Az első két gyertya, amit meggyújtunk lila, majd a 3. vasárnapon a rózsaszín, és a 4. vasárnapon égnie kell az összesnek, és eljött a karácsony. Ilyenkor megszokott a kellemes karácsonyi zene, ház díszítése girlandokkal, égőkkel, fagyöngyökkel, karácsonyfa díszítése a családdal. A karácsonyfa állítás szokása a 16. században kezdődött, Európában pedig a 18. században, és egyre-egyre elterjedtebb lett. Karácsonyi szokás, hogy december 24-én szenteste, a hívők templomba mennek az éjféli misére, valamint ezen a napon szokták tartani a karácsonyi böjtöt, és a hívő csak este fogyaszthatja el a böjti vacsoráját, melyek között a dió, az alma, a fokhagyma és a méz, valamint a böjtös bableves és a mákos guba szerepel. Mára ez is változott, a legelterjedtebb a halászlé, illetve különböző halételek, valamint a töltött káposzta. Desszertként szoktak mákos gubát, illetve különböző süteményeket felszolgálni.

A karácsonyhoz gyökeresen hozzá tartozik az ajándékozás is. Ilyenkor a legtöbb ember meglepi szeretteit valami ajándékkal, amit gondosan becsomagolnak, és elrejtik a karácsonyfa alá. A kisgyermekeket szokták azzal hitegetni, hogy az ajándékot a Jézuska hozta. Hivatalosan, december 25-én és 26-án ünnepeljük a karácsonyt. Ezeken a napokon a család és a közeli rokonok összegyűlnek, együtt ebédelnek vagy vacsoráznak, és sokan ezen a napon viszik végbe az ajándékozást is. Régen a betlehemezés is egy karácsonyi szokás volt, mely egy dramatikus színjáték, és szereplői a három pásztor valamint a templom alakú betlehemet vivő angyalok. A pásztorok párbeszédeiről, valamint éneklésről és a kisded imádásáról szól.
Bárhogyan is gondolunk a karácsonyra, akár Jézus születéseként, akár a szeretet és békesség ünnepeként, a karácsony az egyik legmeghittebb hangulatú ünnep, melyet bár családunk, rokonaink körében ünneplünk, minden év karácsonyán, együtt ünnepel velünk szinte az egész világ.

Add Comment