Korfu, Görögország észak-nyugati határát alkotó szigete éghajlatának köszönhetően egész évben zölden virul, a helyi lakosság és az oda érkező turisták legnagyobb örömére.
Mediterrán, de egyben igen csapadékos klímája kedvez gazdag növény és állatvilágának, s egyben csodálatos természetes értékeket alakított ki a szigeten.
A második legnagyobb kiterjedésű jón szigettel már a görög mitológiában is találkozhatunk, nevét eredetileg egy nimfáról kapta. Gazdag történelmi múltjáról árulkodik az is, hogy számos látnivaló is található a turisták egyik célpontjának tartott szigeten.
Angelokastro várrom még a Bizánci Birodalom idejében épült, s másfélszáz méter magasságból őrködik a közeli tengerpart felett.
Az Achilleon-palotát pedig maga Erzsébet királyné építette az 1870-es években, azért, hogy nyugodt körülmények közé menekülhessen a bécsi udvartartás intrikái elől. A helyi legendák egyikeként szájról-szájra száll az a történet, miszerint a királyné rengeteg macskát hozott magával egyik utazásának alkalmával, hogy a szigeten oly elterjedt rágcsálóktól megszabadulhasson Korfu akkori lakossága. Bárhogy is történt, a szigeten még ma is sokszor lehet találkozni ezen állatfaj példányaival, amelyek a helyiek körében sajátos tiszteletnek örvednek.
A turizmus célpontjává nem csak e történelmi emlékhelyek miatt válhatott, hanem hosszú és homokos tengerpartjainak és csodálatos üdülőhelyeinek is köszönhetően.
Sidari és Peroulades település mellett a tengeri szél csodálatos homokkőképződményeket hozott létre, melynek köszönhetően a fürdőzők több tíz méter magas, függőleges falak mellett tölthetik különleges körülmények között nyaralásukat, persze csak ha vállalják a kockázatot, hiszen a partoldal folyamatos omlásban van.
Palaiokastritsa csodálatos öble pedig kristálytiszta és hűs vizével lepi meg látogatóit.
Korfu szigetét emellett évente több alkalommal gyümölcsöt hozó citrom-, mandarin- és narancsfái, dús növényzete teszi izgalmassá, amiért kiérdemelte a smaragdzöld jelzőt is az évszázadok alatt.