Kezdőlap » Növények

Növények

Miért épp teával oltsuk a szomjunkat?

A tudósok felfigyeltek arra, hogy a teaszertartást gyakorló japán nők milyen magas életkort érnek el. Ennek az az oka, hogy a legmagasabb antioxidáns értékű kémiai anyagokat tartalmazzák. (Antioxidánsnak nevezzük azokat a kémiai anyagokat, gátolják a szabadgyökök hatását, amik az egész testünkben károsítják a sejteket, és növelik a rák és más súlyos betegségek kialakulását.)Ellentmondásosak az eredmények, mert az önkéntesekkel végzett vizsgálatok …

Érdekel a cikk folytatása? »

A szarvasgomba

A szarvasgomba vagy régiesen trifla igazi gasztronómiai különlegesség, aminek az íze semmihez sem hasonlítható. Olyan az íze, mintha “illatot ennénk, azonban azaz illet amié a nyelvünkkel érzünk, nem ugyanaz, amit előtte a gombát megszagolva éreztünk. A szarvasgomba elterjedése a klímához köthető, Magyarországon igen elterjedtek. Európában hazánkban található számottevő mennyiségben az egyetlen édes ízű szarvasgomba, a homoki szarvasgomba, amíg Francia országban …

Érdekel a cikk folytatása? »

Cékla: Aphrodité kedvence

Aphrodité is nagy előszeretettel fogyasztotta ezt a növényt, azt gondolván megőrizheti vele szépségét. A görög orvosok leveleit sebek kötözésére használták. Nagy Károly rendeletben szabta meg, hogy termesszék, annyira bízott a gyógyhatásában. Hogy melyik ez a (gyógy)növény? Egy egyszerű salátanövény, a cékla. Állítólag Elő-Ázsiából került Európába, a Földközi-tenger környékén őshonos. Már jóval Krisztus előtt termesztették a Babilóniaiak és a Föníciaiak. Európa …

Érdekel a cikk folytatása? »

A fekete áfonya

A havasi meggy, más néven a fekete áfonya az erdélyi havasok jellegzetes gyümölcse. A hanga félék családjába tartozó fekete áfonya latin neve Vaccinium myrtillus. Magyarországon főleg a Vas megyei és a Sopron környéki erdőkben, kisebb állományokban fordul elő. A savanyú talajú, de humuszban gazdag bükkösök és tölgyesekben gyakori, de az ültetett fenyvesek szélén is találkozhatunk vele. A fekete áfonya alacsony …

Érdekel a cikk folytatása? »

A citromfű

A citromfű az ajakos virágúak, az árvacsalán családjában, az tartozó gyógynövény. Melyet régen mézfűnek, méhfűnek, citromszagú melisszának, orvosi citromfűnek, igaz nádra fűnek, macskaméznek is hívtak. Napjainkban vadon már csak szórványosan fordul elő, de azért a kertekben még sokfelé megtalálható. A citromfű őshazája Elő-Ázsia, innen az Alpokon át a Benedek-rendi szerzetesek hozták magukkal Nyugat-Európa kolostor kertjeibe. Itt gyógynövényként termesztették. A citromfű …

Érdekel a cikk folytatása? »

A mocsár növényei

Következő bemutatott növények mocsarakban illetve vízpart mellet találhatóak meg. Biztos mindenki ismeri őket.Sok strandolót a hideg is kiráz tőlük illetve tejesen haszontalan növénynek tartja.De égen elég sok mindenre használták őket később csak szoba díszként voltak jelen a hétköznapokban.De újra kezdenek divatba jönni.Mára nagyon kevesen tudják hogy hogyan lehet őket hasznosítani. Nád(Phragmites communis) Sokan összekeverik a gyékénnyel .Mocsarakban található meg.2-4 méter …

Érdekel a cikk folytatása? »

Mit kell tudni az áfonyákról

Az eper után a világon a talán a második legkedveltebb gyümölcs a hangafélék családjába tartozó áfonya fajták. Az áfonyák nemzetségnek az északi félgömbön kb. 450 fajtája ismert. Az áfonya trópusi fajtái Madagaszkáron, és a Hawaii szigeteken is előfordul. Az áfonya termesztése már a gyarmatosítás előtt ismert volt az észak-amerikai indán törzseknél, Európába a gyarmatosítók hozták be. Az áfonyák összefoglaló közös …

Érdekel a cikk folytatása? »

Tűztövis

Egyik legszebb őszi cserjénk, amelyet elsősorban sövényként ismerünk. Önállóan, díszítő céllal is kiválóan megállja a helyét, bármilyen formára nyírhatjuk. Gyönyörű piros, sárga vagy narancssárga bogyói vannak, amelyeket a madarak nagy előszeretettel csipegetnek. Európa és Ázsia déli területein őshonos. Sűrűn növő ágai és nagy méretű tüskéi teszik alkalmassá, hogy mutatós sövény váljék belőle. Sűrű ágai között lehetetlen az átlátás, és a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Milyen növény a bonszaj?

A bonszajnövények többsége hazánkban is előforduló cserjék, fák, amelyek apró termetét fizikailag alakítják ki, és tartják meg. A bonszaj Kínából származik, több mint kétezer éves múltra tekint vissza. Kezdetben elsősorban miniatűr tájat építettek, többek között sziklás hegyoldalakat, ezekre az alkotásokra kerültek az arányosan kisméretű fácskák. Buddhista szerzetesek vitték Japánba nevelésének tudományát. A bonszaj alkotás eredete a zen-buddhizmus gondolatvilága, mely szerint …

Érdekel a cikk folytatása? »

A kivi

A kivi, vagy kínai egres Dél-Kína nemzeti gyümölcse. A kivi őshazája Kína, Sanhszi tartománya, körülbelül 40 fajtája ismert, ezek közül a legfontosabb a chinensis. Hazánkban a kertekben is termelhető.A kínai egres nevét a 20. század közepén melonette-re (dinnyécske ), majd 1959-ben keresztelték át a ma is használatos kivire. A hosszú életű , gyors növekedésű, kétlaki csavarodó-tekergő hajtású kivi cserje akár …

Érdekel a cikk folytatása? »