Ez az az ünnepünk, amely a történelem során nevében a legtöbbet változott.
Augusztus 20-a ősi magyar ünnepünk. István király alapította ezt az ünnepet, ami a napjainkban megtartott napra a 11. századba került át. A 14. századtól a 18. század közepéig az egész világon ünnepelték a katolikusok, igaz pár nappal előbbre téve. Ennek oka, hogy a magyar néphagyomány egy bibliai eseményhez közeli napon volt. Igaz, úgy száz évig ezután kimaradt a hivatalos katolikus világméretű ünnepek közül. Mindenesetre akkor is, és ma is egyházi tartalommal bírt.
Nemzeti ünneppé, és Szent István napjává Mária Terézia tette.
Ekkortól szokásossá vált a ma is megtartott Szent Jobb körmenet. Mivel ez az ünnep a szabadság jelképévé is vált, így a 48-as szabadságharc bukása után néhány évig tiltó listára került. Aztán a szocializmus idején eredeti tartalmában nem lehetett megemlékezni erről a napról. De nem maradt ki az ünnepnapok sorából, csak át lett keresztelve az új kenyér ünnepévé. Érdekes módon még így is vallási tartalommal bírt, hiszen az Ószövetség korában is megemlékeztek a gabona betakarításáról. Így nyilván mindig ekkortájt sütötték meg az év első új kenyerét is. 1989 után eredeti formájában, vallási tartalmával nemzeti ünnepeink közé tartozik. Minden évben kiemelkedő rendezvénysorozatokkal készülnek erre a napra, és sehol nem marad el az új kenyér szentelése és megszegése. Tiszteleghetünk otthon is ennek a hagyománynak azzal, hogy házi készítésű kenyeret teszünk a család asztalára! Rengeteg kenyér receptet találunk, érdemes kipróbálni valamelyiket.