Kezdőlap » Ünnepek » Húsvét: Nyuszi ül a fűben..

Húsvét: Nyuszi ül a fűben..

A húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnepünk, mely egy mozgó ünnep, tehát nem esik mindig ugyan arra a napra. Tavasz végi, valamint nyár eleji napra kell esnie, március 22. és április 25. között. A húsvétot két napon keresztül ünnepeljük, vasárnap és hétfőn, de már az előző héten, az úgynevezett nagy héten is készülnek rá a keresztények, valamint pünkösdig is még folyamatosan húsvéti idő van. A nagy hét virágvasárnapon veszi kezdetét, amely egy bevezető a szentháromság liturgiájába. Úgy tartják, hogy Jézus e napon vonult be Jeruzsálembe. A hagyomány szerint, ilyenkor a szentmiséken barkaszentelést csinálnak, valamint körmeneteket. Az elsőáldozók ilyenkor szoktak a körmenet közben virágokat szórni.

Hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb esemény, viszont a nagycsütörtököt tartják az utolsó vacsora emléknapjának. Ilyenkor tilos miséket tartani, illetve, templomonként egy-egy szentmise engedélyezett, de az is csak este. Ilyenkor, a „Dicsőség a magasságban Istennek” című énekig szól az orgona, és addig a harang is szólhat, de ez az ének után elcsendesül minden, és húsvétig nem is szólalhat meg. Ilyenkor szokás mondani, hogy a „harangok Rómába mentek”. Nagypénteken nem tartanak misét, csak igeliturgia, valamint áldozás van, nagyszombaton pedig napközben semmilyen szertartás, este viszont vasárnapi vigília, vagy másként húsvét vigíliája van. Öt részből áll ilyenkor a szentmise: fény, ige, keresztségi, valamint Eukarisztia liturgiája, és körmenet. Ezzel el is érkeztünk a húsvét vasárnapjához. Ezen a napon, a hagyomány szerint, ha a hívők visznek ételt a templomba, a pap megszenteli. Persze itt nem akármilyen ételről van szó, általában bort visznek, mely Krisztus vérét jelképezi, főtt tojást, mely az összetartozást és az újjászületést, és van, aki bárányhúst visz, mely pedig Jézus áldozatát jelenti.

Húsvét hétfőjével kapcsolatban több hagyomány is él. A két legelterjedtebb hagyomány a locsolkodás és a hímes tojás készítése, valamint elajándékozása a locsoló legényeknek. Régen a hímes tojást többnyire piros színűre készítették, ennek jelentősége az, hogy a piros Krisztus vérét jelképezi. A locsolkodás is egyfajta jelentőséggel bír, ugyanis a hit szerint a víznek megújító és megtisztító hatása van. Bár, a feltevések szerint, azért is hagyomány a locsolkodás, mert miután Jézus meghalt, és elterjedt a híre a hívők között, hogy Jézus talán feltámadt, gyorsan elindultak a sírjához, majd a sírt őrzők vízzel locsolták le az ujjongó hívőket. Sokak szerint viszont a húsvét a termékenység ünnepe. Sokan kérdezni szokták, mi köze a nyúlnak a húsvéthoz. A nyuszi, mint tudjuk egy igencsak szapora állat, amely a termékenységet, a húsvéti tojás pedig, amivel a nyulat szokták ábrázolni, az új élet ígéretét jelképezi.

Ma már nagyon kevesen készítenek hímes tojást, sőt, inkább csak a gyerekek. A locsolkodást is sok helyen már csak szűk családi körben tartják, vagy még úgy sem. Néhányan kirándulást terveznek a családdal, vagy otthon ünnepelnek együtt. Azért még akadnak olyanok, akik szerint ezt a hagyományt meg kell őrizni a következő, és utána következő generációnak is, bár többnyire már ők sem vízzel, hanem kölnivel locsolkodnak.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Hogyan legyen egészséges az ünnepi menü?

A karácsony remek alkalom arra, hogy felrúgjuk a fogyókúránkat, általában ilyenkor az emberek többsége hajlamos …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük