Kezdőlap » Ünnepek » Húsvét előtt

Húsvét előtt

A nagyböjt a hívő ember számára a lelki megújulás időszaka, negyvennapos lelkigyakorlat, a most megtértek számára is az új életre való előkészület, amely új élet a keresztségben kezdődik az örökkévalóság számára. A nagyböjt kialakulásában több fokozatot találunk. A böjt maga fejlődött ki legelőször. Szent Iréneusz püspök (†202) értesítése szerint a második században a húsvéti böjt csak egy vagy két napig tartott, Nagypénteken és Nagyszombaton, mikor az Isteni Vőlegényt kiszakították övéi közül, s azok utána szomorkodtak. A harmadik századból való feliratok szerint (például a Szent Ipoly püspök szobrán található szerint a Lateráni múzeumban) már körül-belül két hétig tartott a böjt. A negyedik században már majdnem általános volt a „quadragesima”, a negyven napos böjt. Ez a mai első böjti vasárnappal kezdődött, de mivel vasárnap nem böjtöltek, ezért tulajdonképpen csak 36 napon át tartott. Valószínű Nagy Szent Gergely pápa csatolta még ide a Hamvazószerdától vasárnapig terjedő négy napot, hogy teljes legyen a negyven nap, amint az Úr Jézus is negyven napig böjtölt.

Amikor Európa népei még jórészt pogányok voltak, akkor ez a negyven nap arra szolgált, hogy a katekumeneket, a keresztségre kijelölt hittanulókat előkészítsék a szent keresztség felvételére, melyet Húsvét vigíliáján, azaz Nagyszombat éjszakáján szolgáltattak ki. Ez Rómában a IV. és V. században virágzott, de Európa többi országaiban a VII. századig tartott. Ez az oktatás különféle vizsgákkal és szertartásokkal járt, amelyek a mai miseszövegekben is megtalálhatók. A kora középkorban még egy másik komoly szertartás is járult a nagyböjthöz: a nyilvános bűnösök vezeklése. Ez nagyböjt elején kezdődött, amikor a vezeklők elhagyták a közösséget, és nagycsütörtökön fejeződött be az ünnepélyes visszafogadással. Ez a szokás körülbelül a XII. századig volt tartott. Ma is megvan a nyoma a hamvazásban és a nagycsütörtöki szertartásban.

A nagyböjt a test és a lélek böjtje is egyszerre. A testi böjt tekintetében a régebbi időkben az egyház rendkívül szigorú volt, mára sokat enyhült a rend. Szigorú böjti nap – azaz, amikor húsfélét nem eszünk, s napjában egyszer lakunk jól – a hamvazószerda és Nagypéntek, ehhez csatlakozik még nagyböjt minden péntekje és a nagyszombat délig tartó időszak, amikor tartózkodunk a húsevéstől. A vasárnapok kivételt képeznek a böjt alól.
A böjtben a bűnből való feltámadást is megünnepeljük, mert a böjt a leghatásosabb vezeklés és elégtétel bűneinkért. „A böjtölés tisztítja a szívet, megvilágítja az értelmet, erősíti az akaratot, gyöngíti az érzékiséget, megfékezi a vágyakat, a szenvedélyek fáklyáit eloltja és meggyújtja a tisztaság világosságát” – mondja Szent Ágoston.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Hogyan legyen egészséges az ünnepi menü?

A karácsony remek alkalom arra, hogy felrúgjuk a fogyókúránkat, általában ilyenkor az emberek többsége hajlamos …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük