Életünk.com Ezeket is nézd:
Isla del Sol a Titicaca-tó harminchat szigetének egyike; Bolívia egyébként sivatagos Altiplano régiójában található, 3812 méterrel a tengerszint felett. A tó déli végénél található szigetnek három része van: a déli Yumani, a keleti homokos partú Challa, és az északi Challapampa.
A sziget alapterülete 14 négyzetkilométer, autók nem közlekednek rajta, és gyalog mintegy három óra alatt juthatunk el egyik partjáról a másikra. A helyi ajmara népcsoporthoz tartozó mintegy ötezer ember lakja. Ők nevezik a tavat Titi’cacának, amely valószínűleg ajmara nyelven a titi („puma) és kala („szikla”) szavakból származik, mivel a tó alakja nyúlra vadászó pumára emlékezteti őket.
Az ajmarák zsúpfedelű vályogházakban laknak a hegyekben, és juhtenyésztéssel foglalkoznak, kukoricát és krumplit termesztenek a sziget meredek teraszain, halásznak az édesvizű tóban, valamint a turistákból élnek, akik az itteni inka templomok és szentélyek romjait keresik föl. A romok a XV. századból származnak, bár a környék a régészek szerint már Kr. e. 3000 óta lakott. A szigetet az inkák szentként tisztelték, akiknek hite szerint itt született a Nap és a Hold. Meggyőződésük, hogy Inti, a napisten, a tóból hívta elő az első inkákat, akik innen indultak északra, hogy megalapítsák a fővárost, Cuzcót.
A szigeten található romok közé tartoznak Titiquala-barlangok: állítólag ezekből emelkedett ki a Nap és a Hold. Yumaninál találjuk az inka lépcsősort: 50 méter magas, és 206 fokból áll. Tetején egy szakrális kőút található, amelyet három forrás táplál – a legenda szerint – az örök fiatalság vizével.
