Életünk.com Ezeket is nézd:
Gyerekként az ember mindig a Jézuskát várja karácsonykor. Gyerekként mindig jött a Jézuska, az volt a szokás, hogy amíg mi, gyerekek kimentünk az udvarra, hogy megyünk a nagymamához, addig a szülők valamilyen indokkal visszamentek a házba, és sunyiba kitették az ajándékokat a fa alá. Aztán felnő, és rájön, hogy vannak fontosabb dolgok is,mint az ajándék.
Az ünnep maga, ami összehozza a családot. Felnőttként fontos lesz, hogy az ember karácsonykor rég nem látott rokonokkal találkozik. Ilyenkor mindennek meseiilatta van, a szeretetnek, a megbékélésnek és persze a mézeskalácsnak, a szaloncukornak, a karácsonyfának. Ilyenkor nem számítanak az ellentétek, a haragok, hanem csak a család, semmi más. Ilyenkor mindenki gyerek lesz egy kicsit, örül bármiféle apróságnak.
Nálunk sokszor öltöznek karácsonyi pulcsiba a rokonok, a pulcsikon rénszarvasok, mikulások, hóemberek vigyorognak és üdvözlik az ünnepet.
Nekem 4 karácsonyom van egy évben, egy a szüleimnél, egy kettesben a párommal, egy a párom rokonainál, és egy a szüleinél. Nem egyszerű, de minden megoldható. Mivel mindenhova mi megyünk, így legalább nem kell vendégségét tartunk (még).
Sokat utazunk, és mindenhol csak egy kicsit vagyunk, de megéri. A karácsonyba a legjobban a karácsonyfát szeretem, mindig készítek saját díszeket, mindig van saját fánk. Igaz utána 1 évig még mindenhol lehet találni fenyőfatüskét, de az akkor már nem számít.
Amikor a párommal összeköltöztem, akkor eldöntöttük, hogy kell egy saját karácsony is. Annál csodálatosabb nincs, hiszen minden úgy van, ahogy az ember akarja. A saját díszei, a saját vacsorája, a saját zenéi, a saját hangulata.
