Elmondható, hogy a családok legnagyobb százalékban a konyha a nők birodalma. Ezen helyiség felújítása időigényes, hiszen minden apró részletre gondolni kell, legyen az a tűzhely, a sütő, a mosogatótálca vagy éppen a konyhaszekrény kérdése.
1990-ben költöztünk a jelenlegi lakásunkba. Mióta az eszemet tudom, elavult sárga színű régi bútorok és a lakóház összes lakásában sablonszerűen lerakott hatalmas virágmintás pvc padlójával boldogította családunkat. Elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy felújításba kezdjünk. Mivel saját magunknak megoldani ezt a fajta tatarozást nem tudtuk (korábban pedig sokszor pórul jártunk „mesteremberekkel”), úgy döntöttünk most a legjobbakat fogadjuk fel.
A legnehezebb feladat a konyhabútor kiválasztása volt. Hosszas gondolkodás után a bútort csináltattuk nem pedig készen vásároltuk. Igaz jóval költségesebb megoldás, viszont – állítólag – tartósabb. A csodaszép narancssárga-fehér-citrom virágmintás pvc helyett pedig fahatású csúszásmentes járólapot vettünk.
A mosogató kérdése gondolom sokak számára egy megállóhely, ez nálam is így volt. Alap esetben felajánlják a hagyományosnak mondható rozsdamentes tálcát, amit akár naponta kétszer – a víz keménységétől függően – súrolhatsz, ha nem szeretnéd, hogy csupa folt legyen. Megkérdeztem magamtól, hogy akarom én ezt? Ó, dehogy. Sokkal jobb a gránit mosogatótálca, igaz tízezrekkel drágább… Na de azért lássuk be: nem egy-két évre vásárolunk, főleg ha konyha vagy fürdő felújításról beszélünk. Na de nézzük tovább.
Következő nagy dilemma a sütő. Öntisztítós? Grillezős? Légkeveréses? és még sorolhatnám milyen kérdéseket szegeztek hozzám az üzletben.
Csak kapkodtam a fejem a lehetőségek között. Az alacsony árkategóriáktól kezdve itt is a csillagos ég a határ. Az én választásom végül egy olcsóbbnak mondhatóra esett, ami csak grillez, de nekem már ez is csúcs szupernek minősül.
És milyen legyen a főzőlap? Mert ma már a beépíthető a divat. Követve a trendet ismét jönnek a kérdőjelek a fejemben. Kerámia főzőlapos? Gázégős? Elektromos? Inox?
Az inox mindenki szerint „ki van zárva” kategória, nekem korábban a kerámia volt távoli gondolat, most mégis egy ilyet választottam, méghozzá gázégőset.
Mikor végre minden körvonalazódni látszott jöhettek a mesteremberek. Először villanyszerelés és vízhálózat áthelyezés, majd a járólap és a csempe került a helyére, ezután jöttek a festők. A darabokra vert konyha egészen összeszedettnek nézett ki, pedig még csak félig volt készen. (Mielőtt azt hinnéd gyorsan ment, ez maga 2 hetes folyamat volt.) Le a kalappal, a mesterek – igaz naponta adták egymásnak a kilincset – valóban jó munkát végeztek. A konyhaszekrény beépítése egy fél napot igénybevett, de a végeredmény magáért beszél.
Álmaiban az ember néha elkalandozik, hogy olyan konyhát szeretne, ami magától megcsinál mindent, főleg, ha az emberlánya nem szeret a konyhában sertepertélni. Viszont ÉN, aki imádok sütni-főzni úgy érzem egy új világba csöppenek mikor belépek ebbe a harmonikus birodalomba. Minden elérhető közelségben van, a szekrény alatt világító Led sor segíti a munkámat, amit évek óta szerettem volna. Végre a pára sem a bútorra csapódik, hanem a szépen elvezetett páraelszívó segítségével távozik a konyhából.
Összességében úgy gondolom, ha egyszer konyhafelújításra adod a fejed készülj temérdek türelemmel, mert bizony nem egy-két nap és úgy válassz ki mindent, ha belépsz a kész konyhádba csak ennyit mondj magadban: IMÁDOM!
Bizony-bizony, így, csupa nagy betűkkel.