Életünk.com Ezeket is nézd:
Az Észak- Karolinai Állami Egyetem kutatói olyan háromdimenziós nyomtatási technológiát fejlesztettek ki, amellyel cseppfolyós fémötvözetből szabadon álló mikroszerkezetek nyomtathatók szobahőmérsékleten.
A 3D-s nyomtatók többsége olyan olvadt polimerekből építkezik, amelyek gyorsan lehűlnek és megszilárdulnak. Szobahőmérsékleten tartósan cseppfolyós anyagokból sokkal nehezebb tagolt térszerkezeteket létrehozni, mivel a folyadékcseppek a felületi feszültség miatt igyekeznek a legkisebb fajlagos felületű alakzatot felvenni, ezért az egymással érintkezésbe kerülő cseppek összefolynak. A gallium-indium ötvözet szobahőmérsékleten cseppfolyós, ám a szabad levegő oxigénjével érintkezve nagyon gyorsan egy rendkívül vékony (nagyjából 1 nanométeres) oxidhártya vonja be, amely a továbbiakban már elegendő alakja megtartásához.
A kutatók többféle eljárást is kidolgoztak, olyan mikroszerkezetek felépítésére, amelyek a továbbiakban felhasználhatók elektronikus komponensek térbeli összekapcsolására.
A szerkezetek kiépítése nemcsak egyazon (vízszintes) síkban, hanem arra merőlegesen, azaz alulról felfelé (függőlegesen) is lehetséges, nagyjából ahhoz hasonlóan,ahogy a zöldséges standon gúlába rendezik a narancsot:csak itt a gyümölcsök helyett egy kapilláris csőből felülről lehulló folyékony fémcseppek épülnek egymásra. Ugyanezzel a módszerrel húzhatok vékony fémszálak vagy bonyolultabb térbeli szerkezetekből felépülő rugalmas, hajlékony áramköri elemek.
Egy másik eljárásban a cseppfolyós fémötvözetet polimer-sablonokba öntik, majd a védőhártya kialakulását követően a polimert a megfelelő oldószerrel eltávolítják: így szintén a tisztán fémből kialakult térbeli mintázat marad vissza.
