Hogyan teszik biztonságossá a lifteket?

Mind ismerjük azt az érzést, amikor egy hosszú, fárasztó nap után hazaérünk, és vagy minden vágyunk vágyunk egy lift, miközben felkaptatunk a lépcsőn a harmadikra, vagy pedig belépünk a felvonóba, ami rögtön az emeletünkre repít bennünket. Hallani azonban történeteket lezuhanó liftekről, elöregedett drótkötelekről és csörlőkről, szörnyű katasztrófáktól. Valóban ilyen veszélyes lenne a liftezés?
A válasz: nem.Legalábbis 1854 óta nem, amikor is Elisha Graves Otis amerikai mérnök bemutatta találmányát a New York-i Kristálypalotában. Liftek, csörlővel működő emelőszerkezetek ez előtt is léteztek, ám igen nagy baleseti rátával dolgoztak, amik nem ritkán emberéletbe is kerültek.
Otis látványosan demonstrálta találmánya értékeit: fellépett egy emelőlapra, melyet előtte bőven megpakoltak, majd kilenc méter magasra húzatta magát, és elvágatta a tartókötelet. Az emelőlap persze zuhanni kezdett, de a mérnöknek a haja szála sem görbült. Hogyan lehetséges ez?
A titok egy íj alakú rugó volt. Ezt az emelőlap tetejére erősítették, és amíg a liftet a tartókötél megtartotta, illetve húzták azt, a rugó is ívbe feszült. Abban a pillanatban azonban, ahogy a tartó- és húzóerő megszűnt, a rugó azonnal visszanyerte eredeti formáját, beékelődve a felvonó tartósinei közé, megfékezve az emelőlap zuhanását.
Otis találmánya tette lehetővé voltaképpen a felhőkarcolók megépülését, hiszen azelőtt senki sem vállalkozott rá, hogy gyalog másszon meg több tucat emeletet, arra pedig végképp nem, hogy felvonóval menjen, amikor a megérkezés legjobb esetben is kétesélyes volt.
A mai modern liftek is ezen az elven működnek, illetve tartják biztonságban utasaikat, természetesen valamivel még hatékonyabban, mint Otis egykori találmánya.

Add Comment