Hozzávalók kb. 2×1 kg-os kenyérhez:
Alap:
– 40 dkg rozskovász
– körömnyi élesztő
– 2 kk só
– 1 kg kenyérliszt (BL 80)
– 6 dcl víz
– 2×200 gr világos rozsliszt és még
2×2 dcl víz a kovász további életben
tartásához
A kenyérsütés nem nehéz feladat, csak rendkívül időigényes és odafigyelést igényel.
Elkészítés:
1. Tervezett sütés előtti este kivesszük kovászunkat a hűtőből.
20 dkg kovászt kiveszünk belőle és mindkettőt „megetetjük” 2 dcl vízzel és 200 gr rozsliszttel
(világos rozsliszt legyen) > ezeket villával egyszerűen összekavarjuk, tejföl állagúnak kell
lennie.
Az egyiket visszarakjuk a hűtőbe a következő kenyérig, akár napokig is bent
lehet „érintetlenül”, nem fog megromlani (nekem volt már hetekig is érintetlen és nem romlott
meg, csak víz keletkezett a tetején, ilyenkor ezt le kell önteni).
A másik kovászunkba beletesszük a körömnyi kis élesztőt és ezzel is összekavarjuk. Ezt a
kovászunkat éjszakára kint hagyjuk érni > reggelre készen lesz.
Megjegyzés: nyári, meleg hónapokban reggelre túlérne a kovászunk, emiatt én ilyenkor már a
hűtőben érlelem ezt is (23-24ºC fölött).
2. Másnap reggel a szép buborékos érett kovászunkba beletesszük a 6 dcl vizet, az 1 kg
kenyérlisztet, a lenmagpelyhet, kalcitont, zabpehelylisztet, sót és a mixerünk dagasztókarjával
kb. 5-6 perc alatt szépen összedolgozzuk > 2 ek olajjal vagy zsírral bekent tálcára kiöntjük.
Vászonnal letakarjuk, 1 órát pihentetjük.
Megjegyzés: a természetes kovásszal készült tészta egy kicsit „hígabb” lesz, mint a
megszokott élesztős változatok, emiatt nehezebb vele dolgozni, ehhez kell egy kevés olaj így
nem ragad kellemetlenül a kezünkhöz.
3. A letelt 1 óra után picit beolajozzuk a kezünket, hogy ne ragadjon hozzá a tésztánk és egy
kicsit lapogatjuk, hogy majdnem kitöltse a tálcánkat, majd hajtogatunk (nem dagasztunk!!!
> kimegy belőle a buborék!) a következők szerint: felülről lefelé, alulról felfelé, balról jobbra,
jobbról balra > ezt már nem nyomkodjuk!
Ezt még 1x megismételjük, tehát összesen 3x kell megcsinálni (3 órát vesz igénybe).
4. Az utolsó hajtogatásnál már beformázhatjuk a kenyerünket a sütőpapírral kibélelt
tepsinkbe. Én 2 vagy 4 felé szoktam vágni a tésztát. Szintén kicsit ellapogatom és amennyire
engedi „feltekerem” így egy hosszanti formát kapok, majd ahogy átemelem, a tepsibe még
tekerek rajta ellentétes irányba egyet, mert azt tapasztaltam, hogy a tekeréstől nem lapul úgy
el a kenyér kelés közben sem. A tészta elég lágy ezért egy kicsit nehéz vele dolgozni.
Próbáltam már kenyérsütőformába is beletenni, így sem volt rossz. De nekünk ez vált be a
legjobban.
Letakarva még legalább 1,5 – 2 óra hosszat még keleszteni kell.
5. Sütés: a sütőt legalább 210 ºC fokra előmelegítjük és ezen a hőfokon légkeveréssel kb. 25-
30’-ig sütjük, majd 195 ºC fokon folytatjuk tovább még 30’-ig. Ez a kenyér mennyiség 2 tepsibe
fér bele, figyelni kell arra, hogy félidőben megcseréljük a tepsinket.
Sütés előtt kenyerünket vízzel jól bespricceljük (én ecsettel szoktam) ettől lesz ropogós a héja.
Amikor kisült akkor pedig szintén vizes ecsettel átkenjük a kenyérkéinket > ruhával letakarjuk
amíg kihűl. Ruhában tároljuk, akár 1 hétig is eláll. Amikor már 3-4 napos (szikkadtabb)
pirítósnak is kiváló.