Kezdőlap » Ital » Hogyan készül a finom bor?

Hogyan készül a finom bor?

Legközelebb, ha egy pohár bort kóstolunk, magunk is a történelem részévé válhatunk. A borok eredete időszámításunk előtt 6000-ig nyúlik vissza. Ma már palackokba tároljuk állatbőr helyett. A készítésének alapelvei azonban mit sem változtak.
A borszőlők a mérsékelt égövi klímát kedvelik, megfelelő védelem esetén azonban a kemény teleket is átvészelik. Minél érettebb a szőlő, annál édesebb a húsa, ezért a termesztők a lehető legtovább a tőkén hagyják a gyümölcsöt. A fürtöket általában kézzel szedik, metszőollóval vágva, nehogy megsértsék a növény szárát. Vörösborhoz általában a teljes szőlőszemet felhasználják, mustot, gyümölcshúst, héjat még a magokat is. Fehérbornál viszont kizárólag a mustot nyerik ki.

Habár a borkészítés folyamata sok mindent befolyásol, elsősorban a szőlő minősége határozza meg a bor minőségét. A szőlő tulajdonságaira hatással van az időjárás, a talajtípus, és az, hogy hogyan kezelik a szőlőültetvényeket két szüret között. A szőlő a bogyózóba jut, majd a présbe, ahol kinyerik a mustot a szőlőszemekből.
A borászoknál a préselés eredményeképpen kapott szőlőlé, hatalmas rozsdamentes acél tartályokba kerül. Itt élesztőt adnak hozzá, hogy a magas cukortartalmú must, erjedésnek induljon, és alkohol keletkezzen. A borászok folyamatosan ellenőrzik az erjedést, hogy a lehető legjobb minőségű bort állítsák elő. Az egyes mintákat különböző élesztőkkel elegyítik, és először egy kis mennyiségű mustban oldják fel, majd hozzáadják a többi léhez, hogy beinduljon az erjedés. A nagy acéltartályok hőmérséklete szabályozható, mivel ez az egyik kulcstényező az erjedés során. A fehérbort három hétig kell erjeszteni 17°C-os hőmérsékleten, a vörösbornak 10 nap is elegendő 30-35 °C-os hőmérsékleten. A rozé borok a két műfaj vegyítéséből születnek. Vörös bogyójú szőlőből készülnek, de a fehérborokhoz hasonlóan lassan erjesztik őket. A vörösbor készítésének még egy fontos lépése van – a tartályokat időközönként leengedik, hogy levegőztessék a folyadékot. Az oxigén segítségével az élesztő által végzett munka felgyorsítható a rövid erjesztési folyamat során. A bort utána visszapumpálják a tartály tetején lévő nyíláson át.
Az erjesztés során nem csupán a hőmérsékletet, de a cukorfokot is ellenőrzik. Ahogy a mustból bor válik, a cukortartalom csökken, és az alkoholfok növekszik. Az édesborok kivételével az erjedés akkor tekinthető befejezettnek, ha a cukor teljesen eltűnik. Az alkoholtartalom ekkor 11-13 % a vörösbor, 11-11,5 % a fehérbor és a rozé esetében. A bort néhány hónapig még érlelik, majd leszűrik, hogy minden lebegő részecskét eltávolítsanak -ezután következik a palackozás. A nagyobb borászati üzemekben teljesen automatizált gépsorokat alkalmaznak, míg a kisebb helyeken félautomata módszerekkel dolgoznak, emberi segédlettel. A legfontosabb az, hogy a palackban ne maradjon levegő, mivel az oxigén hatására a bor megsavanyodik. A színezett üvegek a fénytől védik a bort, ami szintén kedvezőtlenül hat az ízre-ezért, ha nem tudjuk borpincében tárolni, ne vegyünk átlátszó palackot. A parafa dugókat ősidők óta használják a palackok lezárására, mivel szorosan illeszkedik a nyakba- ráadásul a parafa újraképződik, így a fa nem károsodik.
A bor az idő előre haladtával további érési folyamatokon megy keresztül melynek során élvezeti értéke is fokozódhat.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Milyen hatása volt a szöveges címkés Coca Cola-nak Magyarországra?

Magyarországon 2013 nyarán megjelent a Coca Cola legújabb marketingfogása, a névvel és becenevekkel ellátott címke …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük