Sok édesanya egyik legjobb barátjává válik a cumi a baba megszületését követően , hiszen amikor sír a csecsemő , vagy éppen hisztizik , elegendő sokszor odaadni neki ezt a kis csodát , és a baba már is vidám és jól érzi magát . Na de mi történik akkor , ha már nem csodaként , vagy segédeszközként tekintünk a cumira , hanem már szinte átokká válik a szemünkben ?
Ilyenkor jön a nehéz feladat , amikor valamilyen úton módon meg kell válnunk tőle . Sokan azt mondják , hogy a leszoktatást 9 hónapos kortól el lehet kezdeni , viszont ha még nem sikerül gyermekünknek elengedni a hőn szeretett tárgyat ebben a korban , akkor még nincs nagy baj , nincs minden veszve . De ha már eljön a 3 éves kor és még mindig azzal szembesülünk ,hogy nem szabadultunk meg a cumitól , azt már sokan csodálkozva vagy akár rosszallva is nézhetik . Viszont nem csak az ismerősök ” tekintete ” miatt kell abbahagyni a cumizást , hanem azért is , mert gyermekünk fogait visszavetheti a fejlődésben.
Több módszert is ismerünk , hogy hogyan tudjuk elfogadtatni gyermekünkkel , hogy nincs szüksége a cumira. Az egyik ilyen , hogy a párnába , vagy akár a takaróba varrunk egy pici zsebet , amibe a cumit elhelyezzük gyermekünk szeme láttára és így nyugodt a kicsi , hogy ott van a cumi a közelben , és mi is célt érünk, hiszen már nincs a baba szájában . Amennyiben sikerült megszabadulnunk ettől a rossz szokástól , akkor természetesen itt sem maradhat el a dicséret . Egy új játék , vagy valamilyen apróság elegendő porontyunk boldogságához .