Életünk.com Ezeket is nézd:
A Henna cserje mint neve is mutatja a cserjék csoportjába tartozik, amely akár 2-5 méter magasra is megnőhet, levelei párban állnak 3-4 cm hosszúak, a kifejlett növényeken tüskék fejlődnek ki.
A henna szó arab eredetű, a muszlim kultúrában női névként is szerepel. A növényben festő hatóanyag található, ez a lowsone, ez az anyag a bőrt, hajat, és a körmöt is narancsvörösre színezi.
Színezőanyaga a levelekben a legmagasabb. A fiatal növények leveleiben a színanyag alacsony egészen 2 éves koráig, majd onnantól kezdve fokozatosan növekszik. Az idősebb levelekben azoknak is a tövénél igencsak magas a színező festék tartalom. Minél ideálisabb környezetben termesztik annál magasabb lesz a színező „henna” tartalma. Ilyen ideális környezet található Indiában, Pakisztánban, Afganisztánban, Marokkóban, Szudánban, és Líbiában is, ugyani ez a növény elsősorban Afrika szubtrópusi területein őshonos.
A hennafestés emberi bőrre azokban az országokban elterjedt ahol termesztik őket, ott is általában fesztiválok, ünnepségek idején alkalmazzák őket. A hennapasztával festett motívum egy éjszakát, vagy egy nappalt rajta marad a bőrön majd mikor megszáradt és el lett távolítva akkor látszik majd meg az igazi henna rajzolat. A tartóssága függ a bőr típusától, és a hennapaszta frissességétől is.
Viszont nem csak testfestésre alkalmazható a henna cserje, hiszen a népi gyógyászatban a hennából kinyert festőanyagot, hasmenésre, vérhasra, lázra, és gyomorfekély ellen is használták. A leve le forrázatával fekélyes sebek és bőrgombásodás ellen is használták.
