Kezdőlap » Ünnepek » Forradalom és szabadáságharc: október 23

Forradalom és szabadáságharc: október 23

Magyarországon október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezünk. Ezen a napon az ország minden pontján vannak megemlékezések. De mi is történt pontosan akkor, miért lett október 23. nemzeti ünnep? Magyarország szabad akart lenni. Tiltakozott a szovjet megszállás, valamint a sztálinista diktatúra ellen. De mielőtt még egyből a lényegre térnénk, nem árt tudni az előzményekről sem.
1953 márciusában Sztálin, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára meghalt. Ezután a szovjet külpolitikában egy nyitási és enyhülési folyamat vette kezdetét, melynek hatására, először Rákosit váltják le, s helyére Nagy Imrét választják miniszterelnöknek, majd két évvel később Nagy Imre helyére, Hegedűs András kerül. 1956 közepén Rákosit még az MDP éléről is eltávolították, és utódja Gerő Ernő lett.

1956 őszétől civil szervek kezdtek önálló politizálásba az új vezetés ellen, főleg egyetemisták, akik nagyrészt Nagy Imre visszatérését, valamint Rákosi felelősségre vonását, és az AVH feloszlatását követelték.
A főbb probléma október 6-án kezdődött, amikor Rajk Lászlót és társait újratemették. A temetés, tüntetésbe torkolt. Az egyetemisták 16 pontban fogalmazták meg követeléseiket, melyben szerepelt a többpártrendszeren alapuló demokrácia, és a nemzeti függetlenség is.

Október 23. Délután három órakor megkezdődött a tüntetés, két helyszínen. Budán a Műegyetemnél gyülekeztek az egyetemisták, a többiek pedig Pesten a Petőfi szobornál. Utóbbinál, miután Sinkovics Imre elszavalta a Nemzeti Dalt, felolvasták a 16 pontot. Később a Bem téren egyesült a két tüntető társaság. A tüntetés békésen indult, jelképük a lyukas nemzeti zászló lett, melyből a szovjet címert kivágták. Követelték a szovjet csapatok kivonását az országból. Eközben pedig Székesfehérvár és Cegléd felől megindultak a szovjet páncélosok, Budapest felé. A tüntető tömeg átvonult a Kossuth térre, mert Nagy Imrét akarták hallani, aki a hatalmas csalódást okozó beszéde után, kérte a tüntetőket, hogy menjenek haza. Ezután a feldühödött tömeg ledöntötte a Sztálin szobrot. Gerő Ernő este 8 órakor provokatív beszédet mondott a rádióban, ezért a pártvezetés ÁVH-sokat és katonákat küldött a rádió védelmére. A katonák egy része viszont átállt a tüntetők közé, vagy fegyverét adta át, és a forradalmárok hajnalra meg is szerezték a rádiót. A pártvezetés, a történések hatására, visszaállítja Nagy Imrét miniszterelnöknek, hajnalra viszont megérkeznek a páncélosok és harcba kezdenek a tüntetőkkel, akik, hogy fegyverhez jussanak, laktanyákat, fegyverraktárakat és rendőrőrsöket foglalnak el, vagy fosztanak ki. Molotov-koktélokat alkalmaznak a páncélosok ellen. A harc országszerte tartott egyszerre. Október 25-én fegyvertelen tüntetők vonulnak a Parlament elé, de a szovjet egységek lőni kezdenek tömegre, aminek körülbelül 50 halálos áldozata, és rengeteg sebesültje lett. Eközben a szovjet vezetés leváltja Gerőt, és a helyére Kádár kerül. Október 26-án volt az a hatalmas sortűz Mosonmagyaróváron, melynek közel száz halálos áldozata is lett. Október 28-án Nagy Imre úgy dönt, beszédet mond a rádióban. Demokratikus, nemzeti mozgalomnak nevezi a történteket. Bejelenti, hogy tárgyalások kezdődnek majd a szovjetek kivonulásáról, valamint a szovjet csapatok elhagyják Budapestet. Fel akarják oszlatni az ÁVH-t, március 15. végre nemzeti ünnep lesz. Ígéri, hogy megszünteti a TSZ mozgalmat, és szó esik a fizetésemelésekről, valamint az egypártrendszer feloszlatásáról. Látszólag kezd helyrerázódni a helyzet, az emberek kezdenek megnyugodni, de még nem is sejtik, mi következik ezután. Először is, megkezdődnek a tárgyalások 31-én a Varsói Szerződésből való kilépésről, kijelentik, hogy a szovjet csapatoknak el kell hagyniuk az országot, valamink október 23. nemzeti ünnep lesz. Eközben újabb szovjet páncélosok érkeztek az országba, mert a szovjetek a Magyarország elleni katonai beavatkozás mellett döntöttek. Mikor Nagy Imre magyarázatot követel, azt mondják neki, hogy csak biztonsági intézkedés. November 3-án a magyar vezetőség tárgyalásokat folytat a szovjet csapatok kivonásáról, de másnap hajnalban mégis eldörrennek a szovjet ágyúk Budapest ellen. Kádár miniszterelnök lett, Nagy Imrét kivégezték, és Magyarország még mindig nem kapta meg azt a függetlenséget és demokráciát, amit szeretett volna. Minden év, október 23-án emlékezzünk azokra a hősökre, akik értünk harcoltak, azokért, akik hősi halált haltak, akiket az Andrássy út 60-ba hurcoltak, és akik értünk szenvedtek. Ezen a napon országszerte megemlékezések vannak, általában az ’56-os szobroknál, emlékműveknél, tereknél, koszorúzásokkal, beszédekkel, versekkel emlékeznek hőseinkre.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Milyen a kínai „Lunar New Year”?

A kínai hagyományőrző szokások között szerepel az óévbúcsúztató ,a szilveszter-újév ünnepe, melyet 15 napon át …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük